Kezdőlap
<   A szakképesítés alapjai   >
Feszültségmentesítés szabályai
<   Eelméletek, fogalmak   >
<   Érintésvédelem   >
<   Túláramvédelem   >
<   Villámvédelem   >
<   Hálózatra csatlakozás   >
<   Villamosgépek   >
<   Épületvillamossági szerelés   >
<   Vezérlések és szabályozások   >
<   Gyakorlati alkalmazások   >
Megújuló energia
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás




                  
Épületszerkezeti alapismeretek
Épületvillamossági szerelés
Villamos szerelési anyagok
Szerelési módok
Vezetékek, kábelek szerelése
Vezetékek, kábelek szerelése
Kapcsolókészülékek
Vezetékek csőbehúzása :

A vezetékek behúzását a védőcsőhálózat elkészítése, süllyesztett szerelés esetén a gipszelés, ill. a vakolat kiszáradása után lehet megkezdeni. Vezetéket csak véglegesen rögzített csőbe szabad húzni. Egy csőbe csak ugyanazon áramkörhöz tartozó vezetékeket szabad behúzni.
Villamos rajz
Világítási alapkapcsolások
Fűrdőszobák szerelése
Szerszámok
Az üzemi vezetékekkel közös védőcsőbe húzhatók a készülékekhez tartozó jelző-, működtető- és vezérlővezetékek, ha feszültségük nem kisebb és szigetelésük azonos értékű, mint az üzemi szigetelés.
Ha különböző áramneműek vagy feszültségűek a vezetékek, akkor valamennyi vezető szigetelését a legnagyobb üzemfeszültségnek megfelelően kell kiválasztani. Közös dobozuk lehet a különböző áramkörű vezetékeknek, ha a dobozban a vezetékeken leágazás nincs, és legfeljebb az egyik áramkör vezetékén van kötés.

A vezetékek szállítása és tárolása:
A vezetékeket tekercsben, átkötve kell szállítani és tárolni. A tekercseket címkével kell ellátni, amelyen felkell tüntetni a vezeték típusát, keresztmetszetét és hosszát. A vezetéket szállításkor óvni kell a mechanikai sérülésektől, napsugárzástól és esőtől.
A műanyag szigetelésű vezetékek +5°C alatt fokozott gondosságot igényelnek.
Tárolás száraz, egyenletes hőmérsékletű helyen történjen. A tekercsek alá védődeszkát kell helyezni. A vezetékeket méret szerint csoportosítsuk! A tekercseket 1 m-nél magasabbra, egymásra rakni nem szabad.

A védőcsőbe húzható vezetékek száma:
A különböző típusú védőcsövekbe húzható vezetékek legnagyobb számát, ill. az adott vezeték számú és keresztmetszetű vezetékekhez szükséges védőcső méreteket táblázatok tartalmazzák. A táblázatokban szereplő adatok csak akkor érvényesek, ha két doboz között csak egy 90°-os ív van. Egy mérettel nagyobb csövet kell választani, ha két doboz között két 90°-os ív van, vagy ha a védőcsőbe MB jelű vezetéket húznak.

Vezetékek behúzása:
A szerelés szerszámai: behúzó szalag (5... 10 vagy 20 m hosszú), behúzó kötél (toldott szalagot tilos alkalmazni!), létra, kombinált fogó, csípőfogó, csavarhúzó, kábelkés, vezetékcsupaszító szerszám, fémfürész. Az ellenőrzéshez, a vezetékazonosításhoz szükséges (induktor vagy telep, csengő vagy jelzőlámpa).
A vezetékbehúzás csak véglegesen elhelyezett csövekbe, süllyesztett szerelés esetén a vakolat kiszáradása után hajtható végre. Nedves csőbe tilos vezetéket behúzni!

Előmunkálatok:
Vezetékbehúzás előtt a dobozokból és csővégekből a papírtömítéseket el kell távolítani. A dobozba esetleg benyúló csővégeket le kell vágni és a dobozokat ki kell tisztítani.

A vezetékbehúzás műveletei:
A behúzás kiindulópontján a behúzó szalag rugós végét csőbe dugjuk és eltoljuk a következő dobozig (csővégződésig). Nagyobb keresztmetszetű vezetékek behúzásához az acélszalaggal először a behúzó kötelet húzzuk a csőbe.
A vezetéktekercset a kiindulási pont közelébe helyezzük (ha van, forgódobra). Az egy csőbe kerülő vezetékeket egyszerre kell behúzni. Ehhez annyi vezetéktekercs szükséges, ahány szálat húzunk egyszerre, vagy pedig előre méretre kell vágni a behúzásra kerülő vezetékdarabokat. A leszabáskor 20...30 cm többletet számoljunk a behúzó szalagra való kötésre. A behúzáshoz a vezetékvégeket 10... 15 cm hosszan meg kell tisztítani a szigeteléstől. A lecsupaszított vezetékvégeket a dobozból kinyúló behúzó szalag hurkos végén átfűzzük és összesodorjuk. Az összesodrást úgy végezzük, hogy túl nagy csomó ne keletkezzen a rákötés helyén, de a kötés elég erős legyen, hogy behúzás közben ki ne oldódjék. Szigetelőszalaggal is körbetekerhetjük, hogy a szigetelés visszagyűrődését megakadályozzuk. Vastagabb vezetékeknek csak az egyik vezetőjét fűzzük át a szalag fülén és sodorjuk össze, majd erre a vezetékre csavarjuk fel a további erek végei. A behúzó szalag bedugása helyén álló dolgozó először a kötést igazítja a csőbe, majd a szalag haladásának megfelelően adagolja és igazítja a vezetéket. O irányítja a vezetékbehúzást és figyeli, hogy ne képződjön hurok a vezetéken. A vezetékbehúzás és adagolás azonos ütemben történjen! Több közbenső doboznál a továbbhúzáshoz szükséges vezetéket a dobozból kihúzzuk, és a továbbhúzást az így kialakult vezetékhurokból adagoljuk. Az elágazó dobozokban az áthaladó vezetéken - későbbi leágazás részére - mindinkább kisebb vezetékhurkot kell készíteni. Egy-egy szakasz behúzása után a vezetékeket kössük le a behúzó szalagról. Amennyiben nagy keresztmetszetű, vagy nagyszámú vezetéket kell védőcsőbe behúzni, célszerű a könnyebb húzhatóság érdekében valamilyen súrlódáscsökkentő anyaggal bekenni a vezetéket. Erre a célra síkpor (talkum), vagy kenőszappan használható. Behúzáskor a vezetékvégeket olyan hosszúra szabjuk le, hogy a megmaradó rész kötések készítésére és a szerelvények, készülékek bekötésére elegendő legyen.

A kötések, csatlakozások készítésére a következő vezetékhosszak szükségesek:
• elágazó dobozoknál vezetékkötésekhez 12... 15 cm,
• kapcsolók, dugaszolóaljzatok bekötésére 10...15 cm,
• lámpatestek bekötésére 15...20 cm,
• biztosítótáblák bekötésére 25...35 cm,
• fogyasztásmérők bekötésére 30...50 cm,
• kapcsolótáblák bekötésére a csatlakozás helyétől függően.

Ha a vezetékbehúzás után a szerelvények bekötésére nem kerül sor, akkor a vezetékvégeket meg kell jelölni. A jelölés lehet pl. számozás vagy vékonyabb vezetékek és egyszerűbb áramkörök esetén a vezetékek összecsavarása.

Vezetékszerelés falba, vakolatba:
Vakolatba és vakolat alá közvetlenül (védőcső nélkül) csak MM-fal típusú vezeték helyezhető el. Ez alkalmazható vakolt falazatú lakó- és kommunális épületek világítási és erőátviteli szereléseihez száraz és időszakosan nedves helyiségekben.

Az MM-fal vezeték előnyei a védöcsöves szereléssel szemben:
• kisebb a szerelési idő és költség,
• kevesebb az épületrongálás.

Hátrányai:
• a vezetékhibát csak falbontással lehet javítani, ezért díszes burkolatú falakba (márvány, műkő, gipsz) védőcsővel kell szerelni,
• nem bővíthető a vezetékhálózat.

Olyan helyiségekben, ahol tömítetten kell szerelni, szintén alkalmazható az MM-fal vezeték a következő feltételekkel:
• az MM-fal vezeték süllyesztett, tömített szerelvénybe elvakolva érkezik és a kötődobozok is tömített kivitelűek,
• a falon kívüli szerelvénybe védőcső darabot kell tömítetten rögzíteni, amelynek a másik vége az MM-fal vezetékkel együtt süllyesztve elvakolásra kerül.

Fogyasztásmérő és a lakáselosztó közötti mért fővezetékként is alkalmazható a 10...16 mm2 keresztmetszetű MM-fal vezeték, az áramszolgáltató hozzájárulása esetén.
Az MM-fal vezetékkel dolgozni csak +5C°-nál nagyobb környezeti hőmérsékleten szabad. Ellenkező esetben a PVC szigetelés könnyen törékennyé, hajszálrepedésessé válik, és ez az elvakolás után durva hibához, zárlathoz vezethet. +5°C-nál hidegebb hőmérsékletű helyen a vezetéket elő kell melegíteni.

Az MM-fal vezeték szerelése, a nyomvonal kijelölés szempontjai:
• át kell tanulmányozni a villanyszerelési tervet,
• a vezeték nyomvonala csak függőleges és vízszintes lehet,
• a vezeték helyét úgy kell meghatározni, hogy vakolás, festés után védve legyen különböző behatásoktól (szögbeverés, fíítőcső közelsége) és szükség esetén fellelhető legyen,
• A vezetéket a padlótól, a mennyezettől és sarkoktól meghatározott távolságú sávokon belül kell elhelyezni,
• a mennyezetben átlósan is vezethető az MM-fal vezeték,
• a nyomvonal kijelölésekor figyelembe kell venni az épületszerkezeti hornyokat, téglafugákat, hogy minél kevesebbet kelljen vésni,
• Az MM-fal vezetéket legalább 3 mm vastag vakolat rétegnek kell fednie.

A hornyok elkészítése:
Ha az épület még vakolatlan, és ha nem ismerjük a felkerülő vakolat vastagságát, a vezeték részére olyan hornyot kell vésni, hogy az majd teljesen a téglasík alá kerüljön. Természetesen felhasználhatók a fugák, falhézagok is. Vakolt falú épületben elég a nyomvonalon a vakolatot kikaparni. A falat csak akkor kell megvésni, ha a vakolat vékony, és nem biztos, hogy a vezetéket 3 mm vastagon lefedi.
Tilos az MM-fal vezetéket más épületgépészeti vezetékekkel (víz, gáz, stb.) közös horonyba szerelni. Kereszteződéseknél mindig az MM-fal vezetéket kell alul elhelyezni és járulékos védelemmel kell ellátni.
ALBA, ÜGP falaknál a vezeték mart horonyba helyezhető.
Szerelvénydobozok számára akkora lyukat kell vésni, hogy a dobozt körben legalább 1 cm vastag gipsz vegye körül. Jól használhatók az ütve fúrógépre szerelhető dobozhely fúrók.
A hornyokba úgy kell behelyezni a vezetékeket, hogy ne legyenek megcsavarodva.
A vezetékeket lehet lapra és élre hajlítani. A lapra hajlított vezetékek legkisebb görbületi sugara 1 cm. Élre hajlítás esetében a vezeték ereket összekötő részt fel kell hasítani 10... 15 cm hosszan és ki kell hajlítani.
A vezetékeket előzetesen ideiglenesen szögezéssel rögzítjük a horonyban, ezután a csomózó és szerelvénydobozokba befűzzük a vezetékvégeket és egyben be is gipszeljük a dobozokat.
Vakolt fal esetén falsíkba, vakolatlan fal esetén 5...8 mm-re álljon ki a doboz széle a téglafal síkjából. A szerelvénydobozok, valamint faékek előtt néhány cm tartalék vezetéket célszerű tartalékolni a falban. Az ideiglenesen rögzített vezetéket ezután homokos gipsszel rögzítjük. Rögzítési távolságok oldalfalban 40...50 cm, mennyezeten 20...30 cm. Szerelvény- és elágazó dobozok közelében mindig rögzíteni kell a vezetéket 10 cm-en belül.
Nem véshető szerkezeti elemeken (gerendákon, betonkoszorúkon) úgy kell a vezetéket elhelyezni, hogy az mechanikailag védve legyen. Célszerű ezeken a helyeken végig gipszhabarccsal vékonyan "bevakolni" a vezetéket.

A vezetéket úgy kell leszabni, hogy vezetékkötésre és szerelvény bekötésre 10...15 cm, elosztó- és biztosítótábláknál 30 cm, lámpatestek, csillárok, falikarok bekötésére 20 cm, mérőhelyeknél 50 cm hosszú vezeték maradjon. E műveleteket csak vakolás után, de még festés előtt el kell végezni. A szálfolytonosságot jelzőlámpával vagy kicsengetéssel kell ellenőrizni. A szigetelési ellenállást meg kell mérni az egyes erek között, valamint az ér és a föld között. Csak ellenőrzés után szabad a szerelvényeket és készülékeket bekötni.
Ha nem a kivitelező tartozik bekötni a készülékeket, vagy erre csak később kerül sor, akkor a vezetékvégeket meg kell jelölni és le kell szigetelni. A hibás vezetékszakaszokat mielőbb ki kell cserélni és ezeken a helyeken az ellenőrzést meg kell ismételni.

Vezeték szerelése falra ragasztással:
Ehhez a technológiához csak az M-falra jelű vezeték alkalmas. Alkalmazására elsősorban paneles lakó- és kommunális épületekben kerül sor, világítási és erőátviteli hálózatok céljára.

Tilos M-falra vezetéket alkalmazni:
- MM-fal vezeték helyett elvakoltan,
- nedves, marópárás helyiségekben,
- robbanásveszélyes helyiségben és szabadtéren,
- éghető anyagból készült épületszerkezeten (istállókban stb.).

A vezeték egyszeres vastagított műanyag szigetelésű, falsíkra ragasztható. A ragasztási felületen bordák vannak a ragasztás elősegítésére. A több erű vezeték erei között levegőcsatorna van, az erek könnyebb szétválaszthatósága érdekében. Az egyik oldalon jelzőborda fut végig az erek azonosítására. Ettől függetlenül a vezetékvégeket kötelező szigetelőszalaggal vagy más módon a szabványos színjelöléssel megjelölni.
A szerelés megkezdése előtt a vezetéket ki kell egyengetni, pl. száraz ruhával kihúzni, hogy majd a falsíkhoz jól feküdjön.
Tároláskor ügyelni kell arra, hogy mechanikai sérülés, nedvesség, fagy behatásától az M-falra vezeték védve legyen. A vezetéktekercsből legfeljebb hat darabot szabad egymásra felrakni, és csak védődeszkán szabad tárolni.

A szerelés műveletei a következők:
- először az elágazó dobozokat és a falon kívüli szerelvényeket kell felszerelni műanyag fali ékkel, ütve fúrt lyukakba,
- a felszerelt szerelvények és elágazó dobozok között kicsapó zsinórral kijelöljük a nyomvonalat,
- a ragasztandó felület előkészítése: a felületet drótkefével fel kell dörzsölni, majd a port ecsettel vagy ronggyal el kell távolítani,
- a vezeték előkészítése: a vezetéket meg kell tisztítani a portól és egyéb szennyeződésektől. Le kell szabni a megfelelő hosszúságú darabokat -két végén ráhagyással. A vezetéket ki kell egyenesíteni (pl. ronggyal kihúzni),
- ragasztó felvitele: mind a vezetéket, mind a nyomvonalat be kell kenni vékonyan PALMATEX-104 jelű ragasztóval. Ehhez ecsetet használhatunk. A ragasztó a levegővel érintkezve - a hőmérséklettől függően - 3...6 perc múlva hártyásodik,
- a vezeték felhelyezése: a vezetéket felillesztjük és végigsimítjuk két-háromszor (esetleg gumihengerrel). A vezetéket ezután már nem kell tartani. Az oldalt kinyomódott ragasztót - kötés után, de mielőbb - távolítsuk el. A teljes kötés kb. 24 óra múlva következik be.
- vezetékbekötés, ellenőrzés: a ragasztó megkötése után a szerelvények beköthetők és ellenőrizhetők. Ezt feltétlenül még festés és tapétázás előtt el kell végezni, hogy az esetleges hibák minél kisebb rongálással javíthatók legyenek.
Tömlővezetékek szerelése
A kábelszerű és tömlővezetékek szereléséhez akkor lehet hozzákezdeni, ha a rögzítő-, tartó és egyéb elemek beépítése megtörtént.

Szerelés falra, tartóra:
A kábelszerű vezetékek szerelésének első szakaszában a kábel nyomvonalát határozzuk meg.
A nyomvonalat úgy választjuk meg, hogy a vezeték mechanikailag védett helyen, lehetőleg vízszintes és függőleges irányban haladjon. Kerülni kell a felesleges irányváltoztatásokat és kereszteződéseket. Az oldalfalakon a 2,5 m-nél alacsonyabban haladó kiskábeleket, ha mechanikai sérülés veszélye áll fenn, járulékos védelemmel kell ellátni. Az épületek külső falán (oldalán) a nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy tűző naptól védett helyen, lehetőleg a tetőeresz alatt vezessük. Ha ez nem lehetséges, akkor a tűző napfénynek kitett helyeken itatott beszövéssel ellátott kiskábelt szereljünk.
A nyomvonal kijelölésének előfeltétele, hogy a rendelkezésünkre álló tervet (nyomvonaltervet) áttanulmányozzuk, és meghatározzuk a szerelési magasságot. Ezt követően, kijelöljük az elosztó berendezések (szerelvények) elágazó dobozok, lámpatestek, kapcsolók, dugaszolóaljzatok és egyéb végleges bekötésű berendezések helyét. A csomópontok helyzete egyértelműen meghatározza a kábelszerű vezetékek szerelési helyét, ill. nyomvonalát. A pontos nyomvonalat a vízszintes szakasz két végpontjához kifeszített, porfestékbe mártott zsinórral, a függőleges nyomvonalat függőón segítségével jelöljük ki. A nyomvonal kijelölése után a tartószerkezeteket, kiskábel bilincseket helyezik el. A bilincsek, tartószerkezetek beépítésétől nagy pontosságot kívánunk meg, mivel a falon kívüli szerelésnél az esztétikum is követelmény.
A kábelszerű vezetékek szerelését a tartószerkezetek, bilincsek, elágazó dobozok, szerelvényaljzatok elhelyezése (rögzítése) után lehet elkezdeni. A munkához legalább két fő szükséges, egy szerelő és egy betanított munkás. Ha a környezeti hőmérséklet +5°C-nál kisebb, csak előmelegített kiskábelt szabad szerelni.
A szerelés megkezdése előtt ellenőrizni kell a kivételezett kiskábel szálfolytonosságát, majd a kábeltekercset a nyomvonal közelében helyezzük el. Az egyenes szakaszok pontos lemérése után a kis-kábeleket méretre szabjuk, majd a nyomvonal mentén kiterítjük. Munkavégzés közben ügyelni kell arra, hogy a kábelszerű vezetékek ne csavarodjanak, ne törjenek meg.

A leszabott kábelvégek egyikén kiképezzük megfelelően a vezetékvéget, hogy az a tömítő szelencébe bedugható legyen. A kiskábel műanyag burkolatának a szelence teljes hosszában át kell érnie. Az övréteg és a burkolat dobozba eső részét a tömítő szelencébe csatlakozás előtt le kell bontani. A kábelszerű vezeték köpenyszerkezetét az erek közötti kis szakaszon bevágjuk, majd fogóval vagy kézzel széthúzzuk. Az így kapott két köpenyrészt az erek kifejtése után hátrahajlítva késsel levágjuk. A kábelvég kiképzése közben nagy figyelmet kell fordítani az érszigetelés épségére.
Az övszigetelés megszabása után a kábel ereket keresztülhúzzuk a tömítő szelence szorítógyűrűjén, mindaddig, amíg a műanyag köpeny a doboz, ill. a szerelvény belső pereméig nem ér be. A jó tömítettséget úgy biztosítjuk, hogy a tömítő szelence csavarját szorosan behajtjuk a perselybe, és ezzel a gumigyűrűt rászorítjuk a kábelszerű vezeték palástjára. A jó tömítés feltétele, hogy megfelelő méretű gumigyűrűt alkalmazzunk.
A leszabott kiskábel szakaszokat a tömítő szelencéből kiindulva a beépített tartókba bepattintjuk, majd egyidejűleg a kábelt gyengén meghúzzuk, a tenyérbe helyezett ronggyal kisimítjuk. A kiskábeleket rögzíthetjük „A" típusú (Omega), fém szorítóelemekkel is. Ebben az esetben a kábelszakaszokat a tartókra ideiglenesen rakjuk fel, majd a teljes szakasz elhelyezése után kerül sor a végleges rögzítésre. A kábelszerű vezetékeket bilincstől-bilincsig a rögzítéssel egyidejűleg kell kézzel feszesre húzni. Ügyelni kell arra, hogy a fémbilincsek szerelése közben a kábel köpenye ne sérüljön meg. Több párhuzamosan haladó kiskábelt a C sínbe fűzött MKb műanyag bilincsekre az előbbiekben leírtak alapján bepattintással rögzítünk.

Gyakori, hogy egymás mellett igen nagyszámú kiskábelt kell elhelyezni és így a sok bepattintható bilincs, valamint a kétcsavaros, W alakú A jelű fémbilincsek miatt túl nagy tartószerkezetre lenne szükség. Lényegesen kisebb a hely- és az időszükséglet, ha tömör szerelést alkalmazunk. Tömör szerelés esetén a beépített perforált tartószerkezet egyik végéhez lazán hozzáerősítjük a kábelszorító lapos acélt. A kábelszerű vezetékeket a szükséges sorrendben a tartószerkezet és a leszorító lapos acél közé illesztjük. Behelyezés után a tartószerkezetek közötti szakaszon a kiskábeleket rendezés után szorosan egymás mellé nyomjuk és a felső tartólemezt (perforált lapos acél) anyás csavarral a tartószerkezethez szorítjuk. A kábelszerkezeteket lehetőleg úgy rendezzük el, hogy a közel azonos átmérőjű kábelek egymás mellett legyenek.
Gyakran speciális megoldást kíván egy közbenső elágazó doboz elhelyezése. A dobozt minden esetben a kábelhálózat fölé kell kiemelni, hogy a leágazó kábel csatlakozását lehetővé tegyük.

Előnyösen alkalmazható a CSŐSZER-szalag ott, ahol a tömör szerelést különböző átmérőjű kiskábelekkel kell megvalósítani. A szalag perforált furata lehetővé teszi, hogy csavaros rögzítést alkalmazzunk a kábelátmérő változásánál.
A kábelszerű vezetékekkel a gépészeti berendezéseket úgy kell elkerülni, hogy azok javítása esetén ne legyen szükség a kábelszerű vezeték eltávolítására. A fűtési csövek keresztezési helyén falba süllyesztett MÜ I védőcsőbe, vagy falon kívül acélpáncél, ill. gáz-csőbe helyezve vezetjük. Mechanikai sérülésnek kitett helyeken a kábelszerű vezetéket járulékos védelemmel kell ellátni. Mennyezet és faláttöréseknél, valamint a padozatban az előre elhelyezett MÜ I csőbe húzzuk a kiskábelt, és ezzel biztosítottuk a kábelszerű vezeték cseréjének lehetőségét.

Szerelés részlegesen csőbe:
A kábelszerű vezetékek védőcsőbe való részleges behúzása a helyszíni élőmunkát lerövidíti és a rögzítés költségét jelentősen csökkenti. Ott alkalmazható előnyösen, ahol egy-egy kábelszerű vezetéket kell a kijelölt nyomvonalon szerelni. A kábelszerű vezetékek részleges védőcsőbe húzásával csökkenteni lehet a megfogások számát.
A szereléshez 13,5, ill. 16 mm névleges átmérőjű MÜ I védőcső szükséges. A védőcső rögzítési távolsága maximum 1 m. A védőcsővel dobozba nem csatlakozunk, tekintettel arra, hogy itt a cső funkciója kizárólag a kábelszerű vezeték tartása.

A kábelszerű vezeték szerelése a vezeték egyengetésével és leszabásával kezdődik. A leszabott kábeldarabok egyik végét a tömítő szelencébe való csatlakozáshoz előkészítjük, a vezetékvéget megszabjuk. Az érszigetelés eltávolítása, a vezetékvégek csupaszítása csak a kötések elkészítése előtt történik.
A kiegyengetett, leszabott kábelszerű vezetéket az elágazó dobozból kiindulva betoljuk a MÜI műanyag védőcsőbe. Az előre kialakított véget a tömítő szelencében rögzítjük, majd a doboz és a cső közötti szakaszt ismét kiegyengetjük. A másik véget is előkészítjük az elágazó doboz vagy szerelvényhez történő csatlakozáshoz a köpeny megszabásával. A pontosan lemért, beszabott kábelvéget a tömítő szelencéhez rögzítjük.

Szerelés feszítősodronyra:
Erősen tagolt, pilléres, betongerendás épületszerkezeteknél a feszítősodronyos szerelést részesítjük előnyben. E szerelési mód alkalmazásának előfeltétele a feszítősodrony szakszerű, biztonságos szerelése, a várható terhelések figyelembevételével elkészüljön. A feszítőhorgokat csak megfelelő teherbírású falra (átmenő csavarral, alátéttel) vagy vasszerkezetre szabad elhelyezni. A kiválasztott hely megfelelő voltát a statikus engedélyével is igazolni kell.
A kábelszerű vezetéket a sodronyra ívvel kell vezetni. A kábelszerű vezeték sodronyra szerelését minden esetben az elágazó dobozoktól kezdjük.
Feszítősodronyos szerelés esetében a kábelszerű vezeték rögzítési távolsága egy kábel szerelése esetén 25 cm, míg tömör szerelés esetében 40 cm. Tömör szerelésnél ügyelni kell arra, hogy lehetőleg azonos keresztmetszetű kábelek kerüljenek egymás mellé.

Szerelés kábellétrára:
Kábellétrákkal a kábelszerű vezetékek rögzítés nélküli, terített és rögzített szerelése egyaránt megvalósítható.
Vízszintes nyomvonalszakaszon törekedni kell arra, hogy a kábelszerű vezetékek terített, rögzítés nélküli tömör szereléssel készüljenek. Tömör szerelésnél a kábeleket szorosan egymás mellé helyezzük. Ugyanazon a kábellétrán a kábelszerű vezetékek mellett földkábelek is elhelyezhetők. Ha kábellétrán és a kábeltálcán szereljük a kábelszerű vezetékeket, gyakran találkozunk azzal az igénnyel, hogy az ott elhelyezett kiskábeleket rögzíteni kell. A rögzítésre többféle módszert választhatunk. Hagyományos rögzítési mód a perforált lapos acéllal történő leszorítás. A CSŐSZER-szalag alkalmazásával a tálcákon, kábellétrán elhelyezett különböző átmérőjű kábelek rögzítése egyszerűsödött. Egyre jobban terjed a kiskábelek műanyag csatokkal történő rögzítése. Létrákon, kábeltálcákon a kábelszerű vezetékek rögzítési távolsága 40 cm. Erős- és gyengeáramú áramkörök párhuzamos szerelésénél a kábelszerű vezetékek között a legkisebb távolság 10 cm lehet.
Kapcsolat A. SZ. F.    © 2022 joksystem