Kezdőlap
<   A szakképesítés alapjai   >
Feszültségmentesítés szabályai
<   Eelméletek, fogalmak   >
<   Érintésvédelem   >
<   Túláramvédelem   >
<   Villámvédelem   >
<   Hálózatra csatlakozás   >
<   Villamos gépek   >
<   Épületvillamossági szerelés   >
<   Vezérlések és szabályozások   >
<   Gyakorlati alkalmazások   >
Megújuló energia
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás
Épületszerkezeti alapismeretek
Épületvillamossági szerelés
Villamos szerelési anyagok
Szerelési módok
Szerelési módok
Vezetékek, kábelek szerelése
Kapcsolókészülékek
Védőcső- és csatornaszerelés

Áramköri vezetékek mechanikai védelmét szolgálják a védőcsövek és a műanyag vezeték csatornák.
Ide tartoznak: a MÜ III védőcsövek, a MÜ I védőcsövek, műanyag gégecsövek, gázcsövek, alumínium páncélcsövek.
Villamos rajz
Világítási alapkapcsolások
Fűrdőszobák szerelése
Szerelés MÜ III védőcsővel

A villanyszerelő iparban alkalmazott védőcsövek közül a MÜ III védőcsőnek van a legkisebb ellenállása a mechanikai hatásokkal szemben, ezért olyan helyeken alkalmazzák, ahol van egyéb járulékos védelem (pl. horonyba, álmennyezet fölé burkolati borítások mögött vezetve).
A védőcső szerelés megkezdése előtt az első feladat a dobozhelyek és a nyomvonal terv szerint történő kijelölése.

Ha a szerelvénydobozok magassága a terven nincs jelölve a következő magassági méreteket kell betartani:
• Kapcsolók, csengőnyomók, ipari dugaszolóaljzatok, konyha, fürdőszoba helyiségekben padlószint fölött 1,4 m,
• Dugaszolóaljzatok lakásban és irodákban padlószint fölött 0,4 m.
Törekedni kell arra, hogy a szerelvény- és a kötődobozok közötti védőcsőnyomvonal a lehető legrövidebb legyen, figyelembe véve, hogy védőcsövek csak vízszintesen és függőlegesen fektethetők. Mennyezetet megvésni csak akkor szabad, ha a terv egyértelműen előírja, vagy van rá a statikusoktól előzetes engedély. Oldalfalakban a hosszú vízszintes védőcső szakaszokat a dobozok felé 2-2 cm-es eséssel kell fektetni, amelyre vésés előtt, a nyomvonal kijelölésekor gondolni kell.
A kötődobozok takarékos kiosztása és jó elhelyezése - a kisebb kötésszám miatt - csökkenti a hibahelyek számát. A jó elhelyezésen azt értjük, hogy lakószobákban, irodákban, állandó tartózkodási helyiségekben minél kevesebb dobozfedő legyen látható, vagyis a szerelés minél rejtettebb legyen.
Kötődobozok helye mennyezettől kb. 0,3 m, mindenhol azonos magasságban. Helyük kijelölése előtt meg kell határozni a dobozok méretét és darabszámát a tervezett áramköri vezetékeknek megfelelően. Egy dobozba több védőcső csatlakozhat átmenő jelleggel, amelyekbe más-más áramköri vezetékek húzhatók, de kötés dobozonként csak egy áramköri vezetéken képezhető.
A szükséges vezetékek számának és átmérőjének függvényében megválasztható a védőcső mérete. A kötődobozok méretét a várható kötésszám szerint lehet megválasztani.
A szereléshez szükséges eszközök: kéziszerszámok, mérőléc, kézi dobozkivágó, véső, kalapács, horonymaró, dobozhely maró, serpenyő, gipszkés, kábelkés, vasfürész, reszelő, csőtágító tüske, csőhajlító betét, csőhajlító párna, csőmelegítő kályha, csőhajlító sablon.
A védőcső fektetés megkezdésének feltételei:
• A jelölt nyomvonalon a védőcsövek mennyiségének és átmérőjének megfelelő és mélységű horony legyen kiképezve,
• A 90°-ra hajlított könyök hornyának mélyebbnek kell lenni, mint az egyenes szakaszokon, hogy a könyök feszültségmentesen befeküdjön,
• A dobozhelyek a szükséges dobozok méreteinek megfelelőek legyenek.
A védőcsöves szerelés első művelete a dobozok beépítése. Az elágazó- és szerelvénydobozok kivágását, lyukasztását a beépítésre kerülő védőcsövek darabszámának és átmérőjének megfelelően elvégezzük.
Ügyelni kell arra, hogy a szerelvénydobozok falán a rögzítést elősegítő bordázat lyukasztáskor megmaradjon. Ha a munkahelyi hőmérséklet 0°C körül van, a dobozokon a lyukasztást előmelegítés után végezzük.
A dobozhelyek nedvesítését (kilocsolását) követően téglafalba a kivágott dobozokat homokos gipsszel kell beépíteni, betonfal esetén a kötőanyag homokos cementhabarcs, kötésgyorsító hozzáadásával. Ügyelni kell, hogy a dobozok pereme a vakolt falsíkkal egy szintben legyen.
A dobozok falsíkba történő beállításához jól használható egy kb. 25 cm-es egyenes léc.
A dobozok közötti egyenes 011, 013,5, 016 védőcsövek karmantyúinak elkészítéséhez a csővégeket a csőtágító tüske megfelelő ágával fel kell tágítani. A csőtágító tüskét egyenletes nyomással állandóan forgatva kell ütközésig a védőcsőbe tolni. Az 023 , 029, 036 védőcsövek toldásához gyári karmantyú készül. A két doboz közötti egyenes csőszakasz hossza maximum 12 m. Egy 90°-os ív beépítésével a két doboz közötti csőszakasz maximum 9 m. Két 90°-os ív beépítésével a két doboz közötti csőszakasz maximum 6 m lehet.
A kisebb keresztmetszetű védőcsöveket kábelkéssel lehet darabolni, a nagyobb keresztmetszetű csövekhez a vasfíírész hatásosabb. Darabolást követően a sorját el kell távolítani, nehogy vezetékbehúzáskor megsértse a vezeték szigetelését vagy balesetet okozzon.
Ali, 13,5, 16 átmérőjű védőcsövekhez a könyököket, íveket hajlítani kell. A hajlítás a sablon védőcsőbe tolásával kezdődik, ezután kerül a csőhajlító párnára. A védőcsövet a hajlító párnára kell csúszásmentesen szorítani, és kb. 75°-os szögben meghajlítani, a hajlító betét kihúzása után a meghajlított cső 90°-ra áll be.
A dobozok között beépített védőcsöveket kiesés ellen ideiglenesen rögzíteni kell (szöggel, feszítőékkel), a dobozokba a védőcsövek maximum 2...3 mm mélyen érhetnek be.
A hosszú csőszakaszokat a rögzítő anyaggal az előzetes nedvesítést követően kb. 1 m-ként rögzíteni kell.
A kötőanyagot a horonyba a védőcső mögé kell juttatni, majd a védőcsöveket a helyükre kell nyomni. A védőcsövek között kipréselődött kötőanyagot elsimítva jó rögzítés készíthető. A védőcsövek felületén elsimított kötőanyagot a rákerülő vakolat kb. 5...6 mm vastagságban fedje. A védőcsövek rögzítését követően el kell távolítani az ideiglenes rögzítéseket és be kell zárai a dobozokat hungarocell pogácsákkal, hogy vakoláskor ne tömődjenek el.
+5°C alatti hőmérsékleten a védőcsövek és dobozok megmunkáláskor repedést, törést szenvednek, az így képződött éles felületek balesetveszélyesek, ilyen esetekben megmunkálás céljából melegebb helyiségbe kell vinni az anyagot, vagy elő kell melegíteni.
Szerelés MÜ I védőcsővel
A MÜ I védőcsövek mechanikai szilárdsága elegendő a falon kívüli szerelések esetén a behúzott vezetékek védelmére. Megmunkálásuk könnyebb, mint a korábban használt acélpáncél és a ritkán használatos alumíniumpáncél védőcsöveké.
Minden falon kívüli szerelésnél törekedni kell a helyiség rendeltetésének megfelelő esztétikai igény kielégítésére is. A tervek gondos tanulmányozását követheti a nyomvonal kijelölése. Az átfutó-, leágazó-, csatlakozódobozok pontos helyét, méretét a kijelöléssel egy időben a nyomvonalterven is jelölni kell a raktári vételezéshez és előregyártáshoz. Csak vízszintes és függőleges vonalvezetés választható, hőt sugárzó csövek, hő befúvók közvetlen közelségét kerülni kell.
Átfutó dobozok megválasztásánál csak a doboz mérete és a csatlakoztatható védőcsövek mennyisége meghatározó, mert a dobozon átvezethető megszakítás nélkül több áramköri vezeték is. Átfutó dobozt használhatunk leágazó dobozként is, de az átmenő vezetékek közül csak egy áramkörhöz tartozó vezetékekről készíthető leágazás.
A MÜ I védőcsövekhez "nehéz kivitelű" dobozokat gyártanak, amelyek szilárdsága azonos a védőcső szilárdságával.
A szereléshez szükséges eszközök: mérőléc, kéziszerszámok, körvágó vagy csigafúró csőfurat készítéséhez (doboz kivágásához), véső, kalapács, ütve fúrógép nagyméretű védőcsövek részére (falátfúráshoz), vasfíírész, reszelő, csőtágító tüske, csőhajlító betét, csőhajlító sablon, csőmelegítő kályha, kézi menetmetsző.
Átfutó dobozokat egyenes szakaszokon 12 m-ként, egy irányváltoztatásnál 9 m-ként, két könyökcső beépítése esetén 6 m-ként kell elhelyezni. Két doboz közötti szakaszba két 90°-os ívnél több nem építhető be.
A 80 mm átmérőjű elágazó dobozt 6-os menetes belövő szögre vagy menetes lábra lehet szerelni. Párhuzamosan szerelt védőcsöveknél az elágazó dobozt közvetlenül a továbbhaladó védőcső mellé kell szerelni.
Több párhuzamosan szerelt védőcső dobozolásánál a dobozok tartólábát úgy kell kialakítani, hogy a továbbfutó védőcsövek elférjenek. A 100x100 mm-es, 150x150 mm-es, 200x200 mm-es és a 250x250 mm-es dobozokat a két ellentétes sarkukon kialakított furaton keresztül kell anyás csavarral perforált tartószerkezetre rögzíteni.
A munkák döntő többségénél az előre gyártott íveken kívül más ívek beépítésére is szükség van, és a védőcsövek toldását akkor is el kell végezni, ha nincs gyári karmantyú. Ilyen esetekben a védőcsöveken a kívánt megmunkálásokat meleg állapotban lehet elvégezni.
Hajlításnál előkészítjük a csőhajlító sablont és beállítjuk a kívánt ívnek megfelelő hajlítási sugárra, előkészítünk vizet, szivacsot a hűtéshez. A hajlítani kívánt csőszakaszba betoljuk a hajlító betétet, amely hajlításnál megakadályozza, hogy a védőcsövön gyűrődések keletkezzenek. A hajlítani kívánt védőcsövet a melegítőkályhába tesszük, és lassú forgatás közben melegítjük. Kb. 2...3 perc alatt 150°C-ra melegszik, amely hőmérsékleten a védőcső jól hajlítható. Akkor hajlítható a legjobban, ha a melegítőkészülékből kivett védőcső saját súlyától lehajlik. A hajlításra alkalmas védőcsövet a sablonba tesszük, és hosszirányban enyhén meghúzzuk, majd megkezdjük a hűtést. Lehűlés után a hajlító sablont kihúzzuk.
Toldáshoz a felbővíteni kívánt védőcső végét a melegítőkályhába tesszük és lassú forgatás közben egyenletesen felmelegítjük.
A felmelegített csőbe a korábban beolajozott tágító tüskét állandó forgatás mellett betoljuk ütközésig. A tágító tüske kihúzása után összetoljuk a toldani kívánt védőcsővel, majd lehűtjük, így a felbővített rész a betolt védőcsőre rázsugorodik.
Tömített szereléshez a toldandó csővégeket reszelővel fel kell érdesíteni mielőtt a PVC ragasztóval bevonnánk.
Menetvágáshoz a csővégeket reszelővel legömbölyítjük, így a kézi menetmetsző könnyen ráhajtható a védőcsőre satu használata nélkül. Javasoljuk, hogy védőcsövek vágásához a fűrészlapot fordítva fogják be a fűrészkeretbe, így a fűrész húzásánál másik kézzel jól megtámaszthatják a védőcsövet.
Szerelés hajlékony műanyag védőcsővel (gégecsővel)
A hajlékony műanyag védőcsövet elsősorban süllyesztett szereléseknél alkalmazzuk, ahol az épületben rövid szakaszokon sűrűn követik egymást kiszögelések.
A lemezszekrényekbe, műanyag dobozba a ⌀16 és ⌀23 gégecsövek gumi végkarmantyúval, rugós biztosítógyűrűvel jó csatlakozást tesznek lehetővé.

Műveleti sorrend:
• A műanyag doboz furatába elhelyezzük a gumi végkarmantyút.
• A gégecsőre felrakjuk a rugós gyűrűt, amelynek kihajtott végeit fogóval megnyomva átmérője megnő.
• A gégecsövet feltoljuk a gumi végkarmantyúba, ezt követően a rugós biztosítógyűrűt a fogó segítségével felhelyezzük a végkarmantyúra, ezáltal kihúzás ellen a gégecső biztosítva van.

Tokozottakhoz a gégecsövet a gumi végkarmantyúval azonos méretű átmenő gumikarmantyúval csatlakoztatjuk:
• MÜ I ⌀13,5, ⌀21 védőcsőből menetes csonkot készítünk.
• A tokozott záró lap furatába ellenanyával beerősítjük a menetes csonkot.
• A menetes csonkra feltesszük az átmenő gumikarmantyút, melyhez a gégecső csatlakoztatása azonos a gumi végkarmantyúnál leírt műveleti sorrenddel.
Szerelés acél védőcsővel
A védőcsövek közül a jó előkészítés az acélcső szerelésnél a legjelentősebb. Nagyon kevés a villamos jellegű csatlakozóelem és azok sem minden esetben használhatók (alumínium dobozok, öntött alumínium tokozottak), gyakran az elágazó dobozokat, átfutó dobozokat a csövek darabszáma, az átmérő és a kötésszám függvényében le kell gyártani acéllemezből.
A tartószerkezetekre a védőcsöveket Omega bilincs, CSŐSZER vagy HILTI típusú perforált szalag segítségével, csavaros rögzítéssel erősítjük fel.
Ha a csatlakozódobozok, tokozottak falvastagsága lehetővé teszi, elegendő jó minőségű menet fúrását, akkor az acélcsöveket menettel kell csatlakoztatni.
Lemezből készült csatlakozó- vagy átfutó dobozoknál furaton keresztül ellenanyás rögzítést kell biztosítani.
Acélcsövekkel tömített szerelést készíthetünk, ha a menetes csatlakozásokhoz csomómentes, lenolajjal átitatott, finomszálú kendert használunk. A kenderszálakat a menetes csonkra a menetemelkedéssel ellentétes irányban szorosan feltekerjük, úgy hogy az a menet barázdáit tömören kitöltse. A tömített részt nem szabad szét- vagy kicsavarni, mert ez által a tömítés megsérül. A kitüremlett kenderszálakat fűrészlappal eltávolítjuk.
Szerelés alupáncél védőcsővel
Alupáncél védőcsövekkel szerelünk olyan helyeken ahol a műanyag védőcsövek mechanikai szilárdsága kevésnek bizonyul a vezetékek védelmére.
A szerelés előkészítő munkái: a nyomvonal kijelölés, dobozhelyek és csatlakozópontok kijelölése azonos a MÜ I védőcsőnél ismertetett munkafázisokkal.
Az alupáncél védőcsövek szerelése az acélcsövek szerelésével szemben kedvezőbb, mert elágazó dobozokat, villamos szempontból kialakított idomokat lehet hozzá használni. Szerelés szempontjából nem elhanyagolható előny, hogy könnyebb, mint a vascső és utólagos korrózióvédelmet nem igényel.

Az alumínium csöveknél perforált laposacél tartószerkezeteket használunk, kivételt képeznek az olyan üzemrészek, amelyekben a vasszerkezetek használata tiltva van. Ilyen esetekben alumínium szögprofilból készítünk tartószerkezetet és szalagalumíniumból a bilincset. A szerelés során pontos mérési és megmunkálási műveleteket kell végezni.
Csősatuba fogva vasfűrésszel végezzük a darabolást, majd a vágott végről eltávolítjuk a sorját mielőtt a csősatuból kifognánk a munkadarabot. A védőcsövek végére a menetvágást a csősatuba fogva kétkarú kézi menetmetszővel végezzük. A jó menetmetszés feltétele, hogy a védőcső végét reszelővel enyhén kúposra alakítjuk, így a menetmetsző jól "rákap" a cső végére. A menetmetszőt olajozás mellett fél fordulatonként hajtjuk a csőre és minden fél fordulat után negyed fordulatot visszafordítjuk.
A védőcsövek hajlítását a csőhajlító szerszámmal hajlító keréken végezzük. Kisméretű alupáncél védőcsövek keményfából készült hajlító fával is hajlíthatók.

Az alupáncél védőcsövekhez gyártott szerelvények, dobozok fedeleinek gumitömítése lehetővé teszi, hogy nedves, poros, maróhatású gőzös helyiségekben is megfelelő, tömített szerelést valósíthassunk meg. A menetes csatlakozásokat teflon szalaggal kell tömíteni. A szalagot a cső végétől kezdődően a menetemelkedéssel ellentétes irányban, átlapoltan a menet végéig feltekerjük. A tömített részeket nem szabad szét vagy kicsavarni, mert ez által a tömített rész megsérül.
Szerelés műanyag vezetékcsatornával
A gyártótól a vezetékcsatorna kötegelve kerül forgalomba. A jó minőségű csatorna egyenes szálú, tiszta, deformáció mentes. Mivel a vezetékcsatorna rendszerint falon kívül kerül felszerelésre, arra kell törekedni, hogy szállítás, tárolás közben ne sérüljön meg. Szállításra olyan járművet kell használni, amelynek rakfelületén a vezetékcsatorna görbítés nélkül elhelyezhető. Tilos a vezetékcsatornát átlósan "befeszíteni" a gépkocsiba.
Tárolás közben a vezetékcsatorna vízszintes helyzetben lehetőleg folytonosan minél sűrűbben alátámasztva feküdjék. Tilos a vezetékcsatornát falhoz támasztva tárolni, mert meggörbül.
A vezetékcsatorna nyomvonalát az általános villanyszerelési elvek figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy minél kisebb mértékben legyen kitéve mechanikai sérülésnek. A függőleges szakaszokat lehetőleg sarkok közelében vagy az ajtó- és ablaktok mellett célszerű vezetni. Sajnos a szerelvénydoboz kialakítása nem teszi lehetővé, hogy közvetlenül az ajtótok mellé szereljük.
A vízszintes vezetékcsatorna-szakaszokat többféle módon lehet szerelni. Egyik megoldásnál a padlószegélyre kerül a vezetékcsatorna, s rá vagy közvetlenül mellé a dugaszolóaljzatok.
Ekkor azonban - elsősorban a többajtós helyiségekben - az ajtót meg kell kerülni.
A felső nyomvonalvezetést kétféleképpen lehet megoldani. Az egyik esetben közvetlenül az oldalfal és a mennyezet találkozásához kerül a vezetékcsatorna, a másik megoldásnál a mennyezet szintjétől 25...30 cm-re lejjebb a falra. Az első megoldás alkalmazására elsősorban könnyűszerkezetes épületek esetében kerül sor, mivel itt a mennyezet és az oldalfal lekerekítés nélküli, pontos illesztéssel csatlakozik, és a csatorna betöltheti a takaróléc szerepét is. A másik megoldás szerint a vezetékcsatorna lekerekített vagy letört fal- és födémsík találkozásához kerül, tehát elsősorban hagyományos épületekben alkalmazható. Sok esetben a vezetékcsatornát egyben tapétaszegőként is lehet alkalmazni. Ilyenkor ki kell építeni teljes körben a vezetékcsatornát. A szerelvényeket a hagyományos technológiáknál alkalmazott elvek és gyakorlatok szerint kell elhelyezni.
A nyomvonalak kijelölésekor ügyelni kell arra, hogy gyermekintézményekben (óvoda, iskola, napközi) a vezetékcsatornák ne kerüljenek kézzel elérhető magasságba. Ha a vezetékcsatorna nyomvonalát csak úgy lehet kialakítani, hogy az fűtési csövet keresztez, vagy más hősugárzó tárgyat közelít meg, akkor a vezetékcsatornát az adott szakaszon járulékos hő védelemmel kell ellátni.
Fúrásra a csatorna felerősítéséhez van szükség, ha az nem felerősítő lyukkal készült. A vezetékcsatorna csigafúróval könnyen és gyorsan fürható. A furatokat a csatorna középvonalában vagy váltakozva a két szél közelében kell készíteni. Az MCSK típusú vezeték-csatornák már gyárilag perforációval (furatokkal) vannak ellátva a fenékrészen (15 cm-ként 6x9 mm-es nyílás).
A vezetékcsatorna felszerelése is - a többi villanyszerelési technológiához hasonlóan - a nyomvonal kijelölésével kezdődik. A műanyag vezetékcsatornát többféle módon lehet a falszerkezetre vagy a mennyezetre felszerelni, rögzíteni (pl. rögzítő elemekkel, rögzítő elemekkel és ragasztással kombinálva).
A vezetékcsatorna felszerelése rögzítő elemekkel: Beton, vasbeton, tégla vagy kő falazat vagy mennyezet esetén a vezetékcsatorna ütve fúrt lyukakba helyezett műanyag fali ékekhez rögzíthető facsavarral.
Gipsz, ALBA, ÜGP, gipszkarton, eternit, durinip, fémlemez falazat vagy mennyezet esetén a vezetékcsatorna speciális önfeszítő műanyagékekkel, két bekezdésü- és lemezcsavarokkal rögzíthető.
Önmetsző csavar alkalmazása esetén. Külön előfürás nélkül, csavarbehajtó géppel, közvetlenül is felcsavarozható a vezetékcsatorna. A pontos szereléshez két fö szükséges: az egyik a csatornát tartja, a másik a csavarbehajtó gépet kezeli. Nagyon termelékeny módszer.
Fa, farostlemez, faforgács lemez falak esetén a vezetékcsatornát előfúrt lyukakba facsavarral rögzítjük.
Vas és más fémszerkezetek esetén a vezetékcsatornát előre kifúrt lyukakba helyezett anyáscsavarokkal rögzítjük (POP-szegecs is alkalmazható).
Könnyűszerkezetes falak esetén a vezetékcsatorna felszerelésének módját, és az alkalmazható rögzítő elemeket a panelek szerkezete szabja meg. Az előbbi megoldások valamelyike mindig használható.
Rögzítő elemekkel és ragasztással kombinált rögzítési eljárás esetén a megadott rögzítési távolságokat - tekintettel a kiegészítő ragasztásra 50%-kal növelni lehet, mennyezeten azonban csak 33%-kal szabad nagyobbra venni. A rögzítő elemekkel és ragasztással kombinált vezetékcsatorna szerelési eljárásnak ez az előnye, de ilyen rögzítést csak ragasztásra alkalmas felületen szabad végezni, pl. házgyári fémsablonban készült betonpanel felületén. Vakolt felületen csak látszólag tart a ragasztás, mert a vakolat és a falazat közötti kötődés előbb-utóbb meglazul.
Kapcsolat A. SZ. F.    © 2022 joksystem