© 2022 joksystem
   A villamos energia és szakképesítés
SI - mértékegységek 
   Feszültségmentesítés szabályai
   Eelméletek, fogalmak
Anyag a mágneses térben 
Vezeték méretezése 
- Tedd próbára magad - 
   Érintésvédelem
Védővezetős érintésvédelem 
Nullázás (TN-rendszer) 
Védőföldelés (TT-rendszer) 
Egyenpotenciálra hozás (EPH) 
Védõvez. nélküli érintésvédelem 
Az érintésvédelem ellenőrzése 
Villamos berendezések (IP) 
   Túláramvédelem
   Védelmi eszközök
Olvadó biztosító 
Kismegszakítók 
Áram-védőkapcsoló (AVK) 
Ívhiba elleni védelem (AFDD) 
Túlfeszültség védelem (SPD) 
   Villámvédelem
Külső villámvédelem 
Belső villámvédelem 
   Hálózatra csatlakozás
Hálózatrendszerek 
Fogyasztói vezetékhálózat 
Fogyasztásmérőhelyek 
   Villamos gépek
Transzformátorok 
Egyenáramú gépek 
Szinkrongépek 
Aszinkrongépek 
   Épületvillamossági szerelés
Épületszerkezeti ismeretek 
Villamos szerelési anyagok 
Vezeték szerelési módok 
Kapcsolókészülékek 
Villamos rajz 
Világítási alapkapcsolások 
Fűrdőszobák szerelése 
   Vezérlés és szabályozás
Vezérlés 
Szabályozás 
   Mérés a villamos áramkörben
Mérőműszerek ismerete 
Műszer méréshatár bővítése 
Mérőműszerek használata 
Mérési jegyzőkönyv 
Mérőműszerek készítése házilag 
LETÖLTÉSEK 
   Megújuló energia
   Sebességmérés hazánkban
Traffipaxok fajtái 
Traffibox, forgalomellenőrzés 
Sebességkijelző táblák 
A VÉDA rendszer 
Mérőberendezések listája 
GPS alapú keresés 
TIVEDA mrbig jóvoltából 
TIVEDA továbbfejlesztése 1 
TIVEDA továbbfejlesztése 2 
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás


Felhasználók száma: 2113

Bejelentkezve:


Épületszerkezeti alapismeretek
A villanyszerelõ fõbb munkaterülete a lakó- és a kommunális épületek, valamint az ipari és a mezõgazdasági üzemek villamos energiával való ellátása. Az épületek villamos berendezéseinek szerelése általában a már elkészült épületszerkezetekre, szerkezeti elemekre elhelyezve készül. A különbözõ épületszerkezeti részek különbözõ mértékben vehetõk igénybe.
A villanyszerelõnek ismernie kell az épület, vagy helyiség épületszerkezetét ahhoz, hogy a szerelés technológiáját helyesen tudja megválasztani és a szerelést elkészíteni.

Az épületek fõbb szerkezeti elemei:
- alapok, falak vagy pillérek
- vízszintes áthidalások és födémek
- lépcsõk
- nyílászáró szerkezetek
- fedélszerkezetek és fedések
- szigetelések, padló- és falburkolatok
Az épületek fõbb szerkezeti elemei közül a falakat és a födémeket ismertetjük részletesebben, mivel ezeket kell a villanyszerelõnek megmunkálni.

A falak olyan függõleges épületszerkezetek, amelyek különbözõ tereket (helyiségeket) határolnak. Térelhatárolás szempontjából kétféle falat különböztetünk meg:
- külsõ
- és válaszfalakat.

Teherhordó fal (szerkezet) feladata az épületszerkezetre ható terhek átvétele és továbbítása az alapra. A teherhordó falak leggyakrabban alkalmazott vastagsági méretei:
- 25 cm (1 tégla vastagság)
- 38 cm (1 1/2 tégla vastagság)
- 51 cm (2 tégla vastagság)
- 64 cm (2 1/2 tégla vastagság).

A teherhordó falak anyaga hagyományos építkezéseken általában kõ, vagy égetett tégla (tömör vagy üreges), blokk tégla, blokk, panel.
A teherhordó falak véshetõségére vonatkozó általános tudnivalók:
- a függõleges irányú horonyvésés veszi legkevésbé igénybe a falszerkezetet
- a vízszintes irányú horonyvésés a falszerkezet keresztmetszet csökkenését okozza,
ezért a fal teherbíró képességét csökkenti.

A teherhordó falakat nem szabad megvésni:
- a függõleges falvégekhez közel, mert a meglazult vagy sérült részek nem vesznek részt a teherhordásban,
- a kéményeknél és a szellõzõknél, ahol a fal vastagsága 12 cm, vagy annál vékonyabb,
- boltozott nyílásáthidalókat, ha a nyílás 1,20 m-nél szélesebb,
- támaszkodó szerkezetek felfekvései alatt vagy annak körzetében.

Kerülni kell a teherhordó falszerkezetek vésését falcsatlakozásoknál, födémcsatlakozásoknál!
Önhordó falak belsõ terek kiképzésére alkalmas vékony falszerkezetek, amelyek terhet nem hordanak. Az önhordó falak lehetnek:
- vázkitöltõ,
- vagy válaszfalak.

Vázkitöltõ falaknak nevezzük azokat a falszerkezetek, amelyek az épületek vázszerkezetei között kerülnek megépítésre. Feladatuk saját terhük viselése, a térelhatárolás, a megfelelõ hõés hangszigetelés, a nedvességgel szembeni ellenállás. A vázkitöltõ falak általában 25, ritkábban 38 cm vastagságig üreges téglából, vagy 30 cm vastagságig kézi falazóelemekbõl készülnek.

Válaszfalaknak nevezzük azokat a falakat, amelyeknek feladata az épület belsõ terének lehatárolása, különbözõ rendeltetésû és alaprajzú helyiségek kialakítása. Válaszfalak készülhetnek: kisméretû tömör téglából, üreges válaszfallapból, vasbetonból, cement rabitzból, gipsz rabitzból, egyéb anyagokból (fa,üveg,fém stb.).

A válaszfalak megvésésére vonatkozó általános tudnivalók:
- az elemekbõl készült válaszfalak 10 cm vastagságig általában csak egy oldalon véshetõk meg,
- nem véshetõk meg a tömör téglából készült 6 cm, vagy véknyabb válaszfalak,
- nem véshetõk meg továbbá a falcsatlakozásoknál lévõ átkötések,
- a válaszfalak kiékelési helyei, általában a fal- és födémcsatlakozások,
- nyílások feletti áthidalások.

Födémek a falak által körülvett térrészt alulról és felülrõl határolják. Többszintes épületben megkülönböztetünk legfelsõ (padlás-, tetõ-) födémet, közbensõ födémeket és pince feletti födémet.
A födémek mindig több rétegbõl állnak:
- teherhordó,
- hõ- és hangszigetelõ,
- kiegyenlítõ és járóréteg.

A födémszerkezetek legfontosabb elemei és leggyakrabban alkalmazott anyagai: a régi építkezéseknél túlnyomórészt fa, majd acélgerendák közötti téglaboltozat volt, amelyet vasalt téglafödém és a betongerendás, béléstestes födémek váltották fel. A jelenleg elõregyártott födémpallókat, vagy paneleket alkalmaznak.
A födémek megvésésére vonatkozó általános tudnivalók:
- vasbeton és téglabetétes lemezek, a lemezek vasainak megsértése nélkül törhetõk át, ill. véshetõk,
- feszített szerkezeteket megvésni nem szabad,
- álmennyezetet (rabitz) a gömbacélváz megsértése nélkül szabad áttörni.

Minden vésési munkát a lehetõ legkisebb rombolással kell végezni!
Tulajdonos Kapcsolat A. SZ. F.