Kezdőlap
<   A szakképesítés alapjai   >
Feszültségmentesítés szabályai
<   Eelméletek, fogalmak   >
<   Érintésvédelem   >
<   Túláramvédelem   >
<   Villámvédelem   >
<   Hálózatra csatlakozás   >
<   Villamos gépek   >
<   Épületvillamossági szerelés   >
<   Vezérlések és szabályozások   >
<   Gyakorlati alkalmazások   >
Megújuló energia
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás
Hálózatrendszerek
Hálózatra csatlakozás
Fogyasztói vezetékhálózat
Fogyasztásmérőhelyek kialakítása
Villamosenergia rendszer
A villamosenergia-rendszereket elosztóhálózatok, távvezetékek és erőművek összefüggő szintjei és kapcsolatai alkotják.

Főbb részei:
- alap- és főelosztóhálózat,
- elosztóhálózat

Az országos hálózat legfelső szintje az alaphálózat, amely magyarországi viszonylatban 220 kV, de ma már jellemzően 400 kV feszültségen üzemel. Korábban létesített, de jelenleg üzemen kívül van a Magyarországot és a volt Szovjetunió területét összekötő 750 kV-os távvezeték rendszer is.
A villamosenergia-elosztás fő feladatát a középfeszültségű elosztóhálózat látja el. A középfeszültségű elosztóhálózat feszültségszintje szabadvezetékes kivitel mellett 20 kV, városi kábelhálózatban 10 kV. Egyes ipari környezetben alkalmazzák még a 35 kV-os rendszert is.
A villamos energiát az erőművek generátorai állítják elő, és ezt kiterjedt elosztóhálózat szállítja a felhasználókhoz.
A villamos energia útja az erőműtól a felhasználóig:
Erőművek csoportosítása a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepük szerint

Alaperőművek: a villamosenergia-rendszer alapterhelését viszik, amely egész évben viszonylag egyenletes. Ezek az erőművek a legjobb hatásfokú, a legkisebb önköltséggel termelő erőművek, amelyek a karbantartást kivéve egész évben folyamatosan üzemelnek (pl. atomerőmű).

Változó terhelésű (menetrendtartó) erőművek: a viszonylag kisebb terhelésváltozások fedezésére szolgál. Kihasználásuk kisebb mint egy alaperőmüvé, azonban terhelésük tág határok között változtatható (pl. hőerőmű).

Csúcserőművek: az alapterhelésen felül jelentkező, nem állandó úgynevezett csúcsterheléseket viszi. A csúcserőművek kihasználása jóval kisebb mint az alaperőműveké, így ezek az erőművek rosszabb hatásfokúak is lehetnek. Ezen erőművek indulása viszonylag gyors (pl. vízerőmű).

Erőművek csoportosítása a felhasznált energia szerint

Hőerőművek: a tüzelőanyag hőenergiává alakítása, gőzképzés, gőz mechanikai energiává alakítása (gáz-gőzturbina) és ezt villamos energiává alakítani (generátor).

Vízerőművek: a víz helyzeti illetve mozgási energiáját hasznosítják. Az esésmagassághoz a megfelelő vízturbinát alkalmazzák.
Energiaforrás:
- folyóvíz
- természetes tározó
- szivattyús tározó
- tengervíz

Atomerőművek: a hőtermelés a kazán helyett a reaktorban megy végbe, az itt keletkezett hőt közvetítő közeg (hűtőközeg) juttatja el a hőcserélőbe (primer kör). A hőcserélőből a gőz a turbinába kerül, innen a kondenzátorba jut, ahonnan a csapadék már úgy kerül vissza a hőcserélőbe, mint a hőerőműnél (szekunder kör).

További erőművek:
• Szélerőművek
• Geotermikus erőművek
• Biomassza erőművek
• Naperőművek

Hálózati feszültségszintek
• alaphálózat: 750kV , 400kV , 220kV
• főelosztó hálózat: 120kV , 35kV
• elosztóhálózat: 20kV , 10kV , 6kV , 0.4kV
Kapcsolat A. SZ. F.    © 2022 joksystem