Kezdőlap
<   A szakképesítés alapjai   >
Feszültségmentesítés szabályai
<   Eelméletek, fogalmak   >
<   Érintésvédelem   >
<   Túláramvédelem   >
<   Villámvédelem   >
<   Hálózatra csatlakozás   >
<   Villamosgépek   >
<   Épületvillamossági szerelés   >
<   Vezérlések és szabályozások   >
<   Gyakorlati alkalmazások   >
Megújuló energia
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás




                  
Hálózatrendszerek
Hálózatra csatlakozás
Fogyasztói vezetékhálózat
Fogyasztásmérőhelyek kialakítása
Villamos hálózatok, hálózatrendszerek
A vezeték az erőművek, transzformátor állomások és fogyasztók között létesített összeköttetés. A vezetékből kiválasztott vezetékszálat vezetőnek nevezzük.
A szabadvezeték erősáramú csupaszvezeték, amely szabadban szigetelőkre szerelt kivitelű. A szabadvezeték egyre gyakrabban szigetelt vezeték is lehet (szigetelt légkábel stb.).

A kábel szigetelt vezeték, amelyen a szigetelés felett mindig van még egy vagy több fémből készített réteg és a fém réteg felett burkolat. A kábelt földbe vagy vízbe (folyóba, tengerbe, tóba) fektethetjük, vagy szabadon levő tartószerkezetekre szereljük.
A távvezeték-hálózat közép és nagyfeszültségű vezetékrendszer és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés, amely a villamos energiát a fejlesztés helyétől a fogyasztási körzetbe juttatja el.

Az elosztóvezeték-hálózat a helység (község, város) területén lévő fogyasztók villamosenergia-ellátására létesített közép- (1 kV-35 kV) és nagyfeszültségű (35 kV felett) vezetékrendszer, átalakító- és kapcsolóberendezés, valamint a róluk szétágazó (leágazó) kisfeszültségű (0,4 kV) vezetékrendszer, beleértve a közvilágítási vezetékeket és azok berendezéseit is.

A csatlakozóberendezés az a vezetékrendszer (a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel, illetve az átadott villamos energiát mérő berendezéssel együtt), amely a távvezetéket vagy az elosztóvezeték-hálózatot köti össze a fogyasztóval.
A távvezetéket mindig szabadvezetékként építjük meg.
A távvezetékhálózat az energiaelosztás és a védelem szempontjából lehet:
- sugaras hálózat;
- gyűrűs hálózat;
- több pontban táplált hálózat;
- körvezeték;
- hurkolt hálózat.

Sugaras hálózat: egy pontból táplált, többszörösen szétágazó nyitott vezetékrendszer, amelyben az energia a felhasználókhoz csak egy úton juthat el. Előnye, hogy a hálózat jól áttekinthető, a hibahely könnyen meghatározható, védelme egyszerű. Hátránya, hogy üzemzavar esetén nagy terület maradhat energia nélkül, valamint a legutolsó fogyasztónál nagy a feszültségesés.

Gyűrűs hálózat: egyetlen táppontból kiinduló és oda visszatérő gerincvezetékből, valamint a hozzá kapcsolódó leágazásokból áll. Előnye, hogy a felhasználók két irányból kapnak villamos energiát, így meghibásodás esetén a megfelelő szakasz kizárható, és a többi felhasználó ellátható. Hátránya, hogy a táppont kiesése esetén az összes fogyasztó energia nélkül marad, valamint a hálózat védelme bonyolultabb.

Több pontban táplált hálózat: lényegében olyan gyűrűs hálózat, amely két vagy több, egymástól független táppontba csatlakozik. A gerincvezeték megszakítókkal több részre osztható, így üzemzavar vagy karbantartás miatt az egyes szakaszok kizárhatók. Bármely táppont kiesése esetén is biztosítható a fogyasztók energiaellátása. Hátránya, hogy az ilyen hálózat már bonyolult védelmet igényel, ezért célszerű, hogy normál üzemállapotban a gerincvezetéket két sugaras hálózatra osztjuk, és csak üzemzavar esetén kapcsoljuk össze. Ezáltal a hálózat egyszerűen védhető.

Körvezeték: olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visszatér a táppontba. A körvezeték kialakítható két táppontból indítva is. Az egyes fogyasztói gyűjtősíneket összekötő vezetékszakaszokról további leágazások nincsenek. A körvezetékre csatlakozó fogyasztó üzemszerűen mindig két irányból kap táplálást, ami az energiaellátás minőségét és biztonságát növeli. Hátránya a nagyobb beruházási költség, valamint a táppontok kiesése az összes fogyasztót érinti.

Hurkolt hálózat: a vezetékek egymással összekapcsolt, bonyolult, zárt rendszert alkotnak. A vezetékek több csomópontot és fogyasztói táppontot kötnek össze, ezért ez a hálózat a legüzembiztosabb. Mivel a fogyasztókhoz egyidejűleg több úton juthat el az energia, ezért itt a legkisebb a feszültségesés. Hátránya, hogy bonyolult védelmet igényel és a létesítési költsége nagy. Ilyen kialakítású általában az elosztóhálózat, az alaphálózat és a városi középfeszültségű kábelhálózat.
Vezetékméretezés általános szempontjai
A vezeték méretezése során a következő szempontokat mindenkor szem előtt kell tartani.
Az energiaszolgáltatás minőségi követelményeit mindenkor ki kell elégíteni, vagyis a szolgáltatott energia minősége állandó legyen. Az energia minőségét egyenáramú villamos energiánál egyedül a feszültség jellemzi, váltakozó áramú energiánál a feszültség, a periódusszám (amelyet a vezeték nem befolyásol) és a fázisszög (amelyet a vezeték csak kismértékben befolyásol).
A feszültségváltozás egyrészt a táppont és a fogyasztás helyén uralkodó feszültségek közötti különbségből, a feszültségesésből, másrészt a terhelésváltozásokból származó, a fogyasztónál fellépő legnagyobb és legkisebb feszültségek közötti különbség, vagyis a feszültség ingadozás.
A feszültségesés, amely a vezetékszakasz két végén mutatkozó feszültségek különbsége, lényegében nem más, mint a vezeték ellenállásán az áthaladó áram hatására fellépő feszültségveszteség.

Az üzembiztonságot az üzemi feszültségnek megfelelő szigetelés, az üzemszerűen fellépő melegedésnek megfelelően méretezett és kiválasztott vezeték keresztmetszet, továbbá a szabványban meghatározott, a gyakorlatban várható erőhatásokra, a megkívánt biztonság figyelembevételével méretezett vezetőanyag, mechanikai szilárdsága biztosítja. A túlmelegedés káros hatása miatt a szabványok 30.. .40 °C túlmelegedésnél nagyobb értéket nem engednek meg.
A berendezés gazdaságosságát részben villamos, részben szilárdsági tényezők szabják meg.

A vezeték méretezhető feszültségesére vagy vezetékveszteségre. A vezetéket először állandó keresztmetszetre, azután a legkisebb súlyra méretezik. Az így kapott két vezetősúlyt összehasonlítva, a szerelés egyszerűségének és gazdaságosságának mérlegelésével döntik el, hogy érdemes-e eltérni az állandó keresztmetszettől a súlycsökkentés kedvéért és, ha igen, milyen mértékben.
Az így kiválasztott és már szabványos keresztmetszetet melegedésre ellenőrzik, azaz megvizsgálják, hogy a szóban forgó vezető káros túlmelegedés nélkül megterhelhető-e az illető szakaszban várhatóan folyó árammal. A gyakorlatból ismert, a vezetéket általában állandó keresztmetszet (végigfutó keresztmetszet) alapján méretezik, számításokkal és programok segítségével.
Kapcsolat A. SZ. F.    © 2022 joksystem