© 2022 joksystem
   A villamos energia és szakképesítés
SI - mértékegységek 
   Feszültségmentesítés szabályai
   Eelméletek, fogalmak
Anyag a mágneses térben 
Vezeték méretezése 
- Tedd próbára magad - 
   Érintésvédelem
Védővezetős érintésvédelem 
Nullázás (TN-rendszer) 
Védőföldelés (TT-rendszer) 
Egyenpotenciálra hozás (EPH) 
Védõvez. nélküli érintésvédelem 
Az érintésvédelem ellenőrzése 
Villamos berendezések (IP) 
   Túláramvédelem
   Védelmi eszközök
Olvadó biztosító 
Kismegszakítók 
Áram-védőkapcsoló (AVK) 
Ívhiba elleni védelem (AFDD) 
Túlfeszültség védelem (SPD) 
   Villámvédelem
Külső villámvédelem 
Belső villámvédelem 
   Hálózatra csatlakozás
Hálózatrendszerek 
Fogyasztói vezetékhálózat 
Fogyasztásmérőhelyek 
   Villamos gépek
Transzformátorok 
Egyenáramú gépek 
Szinkrongépek 
Aszinkrongépek 
   Épületvillamossági szerelés
Épületszerkezeti ismeretek 
Villamos szerelési anyagok 
Vezeték szerelési módok 
Kapcsolókészülékek 
Villamos rajz 
Világítási alapkapcsolások 
Fűrdőszobák szerelése 
   Vezérlés és szabályozás
Vezérlés 
Szabályozás 
   Mérés a villamos áramkörben
Mérőműszerek ismerete 
Műszer méréshatár bővítése 
Mérőműszerek használata 
Mérési jegyzőkönyv 
Mérőműszerek készítése házilag 
LETÖLTÉSEK 
   Megújuló energia
   Sebességmérés hazánkban
Traffipaxok fajtái 
Traffibox, forgalomellenőrzés 
Sebességkijelző táblák 
A VÉDA rendszer 
Mérőberendezések listája 
GPS alapú keresés 
TIVEDA mrbig jóvoltából 
TIVEDA továbbfejlesztése 1 
TIVEDA továbbfejlesztése 2 
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás


Felhasználók száma: 2113

Bejelentkezve:


Villamos hálózatok, hálózatrendszerek
A vezeték az erőművek, transzformátor állomások és fogyasztók között létesített összeköttetés. A vezetékből kiválasztott vezetékszálat vezetőnek nevezzük.
A szabadvezeték erősáramú csupaszvezeték, amely szabadban szigetelőkre szerelt kivitelű. A szabadvezeték egyre gyakrabban szigetelt vezeték is lehet (szigetelt légkábel stb.).

A kábel szigetelt vezeték, amelyen a szigetelés felett mindig van még egy vagy több fémből készített réteg és a fém réteg felett burkolat. A kábelt földbe vagy vízbe (folyóba, tengerbe, tóba) fektethetjük, vagy szabadon levő tartószerkezetekre szereljük.
A távvezeték-hálózat közép és nagyfeszültségű vezetékrendszer és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés, amely a villamos energiát a fejlesztés helyétől a fogyasztási körzetbe juttatja el.

Az elosztóvezeték-hálózat a helység (község, város) területén lévő fogyasztók villamosenergia-ellátására létesített közép- (1 kV-35 kV) és nagyfeszültségű (35 kV felett) vezetékrendszer, átalakító- és kapcsolóberendezés, valamint a róluk szétágazó (leágazó) kisfeszültségű (0,4 kV) vezetékrendszer, beleértve a közvilágítási vezetékeket és azok berendezéseit is.
A csatlakozóberendezés az a vezetékrendszer (a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel, illetve az átadott villamos energiát mérő berendezéssel együtt), amely a távvezetéket vagy az elosztóvezeték-hálózatot köti össze a fogyasztóval.
A távvezetéket mindig szabadvezetékként építjük meg.

A távvezetékhálózat az energiaelosztás és a védelem szempontjából lehet:
- sugaras hálózat;
- gyűrűs hálózat;
- több pontban táplált hálózat;
- körvezeték;
- hurkolt hálózat.

Sugaras hálózat: egy pontból táplált, többszörösen szétágazó nyitott vezetékrendszer, amelyben az energia a felhasználókhoz csak egy úton juthat el. Előnye, hogy a hálózat jól áttekinthető, a hibahely könnyen meghatározható, védelme egyszerű. Hátránya, hogy üzemzavar esetén nagy terület maradhat energia nélkül, valamint a legutolsó fogyasztónál nagy a feszültségesés.

Gyűrűs hálózat: egyetlen táppontból kiinduló és oda visszatérő gerincvezetékből, valamint a hozzá kapcsolódó leágazásokból áll. Előnye, hogy a felhasználók két irányból kapnak villamos energiát, így meghibásodás esetén a megfelelő szakasz kizárható, és a többi felhasználó ellátható. Hátránya, hogy a táppont kiesése esetén az összes fogyasztó energia nélkül marad, valamint a hálózat védelme bonyolultabb.

Több pontban táplált hálózat: lényegében olyan gyűrűs hálózat, amely két vagy több, egymástól független táppontba csatlakozik. A gerincvezeték megszakítókkal több részre osztható, így üzemzavar vagy karbantartás miatt az egyes szakaszok kizárhatók. Bármely táppont kiesése esetén is biztosítható a fogyasztók energiaellátása. Hátránya, hogy az ilyen hálózat már bonyolult védelmet igényel, ezért célszerű, hogy normál üzemállapotban a gerincvezetéket két sugaras hálózatra osztjuk, és csak üzemzavar esetén kapcsoljuk össze. Ezáltal a hálózat egyszerűen védhető.

Körvezeték: olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visszatér a táppontba. A körvezeték kialakítható két táppontból indítva is. Az egyes fogyasztói gyűjtősíneket összekötő vezetékszakaszokról további leágazások nincsenek. A körvezetékre csatlakozó fogyasztó üzemszerűen mindig két irányból kap táplálást, ami az energiaellátás minőségét és biztonságát növeli. Hátránya a nagyobb beruházási költség, valamint a táppontok kiesése az összes fogyasztót érinti.

Hurkolt hálózat: a vezetékek egymással összekapcsolt, bonyolult, zárt rendszert alkotnak. A vezetékek több csomópontot és fogyasztói táppontot kötnek össze, ezért ez a hálózat a legüzembiztosabb. Mivel a fogyasztókhoz egyidejűleg több úton juthat el az energia, ezért itt a legkisebb a feszültségesés. Hátránya, hogy bonyolult védelmet igényel és a létesítési költsége nagy. Ilyen kialakítású általában az elosztóhálózat, az alaphálózat és a városi középfeszültségű kábelhálózat.
Vezetékméretezés általános szempontjai
A vezeték méretezése során a következő szempontokat mindenkor szem előtt kell tartani.
Az energiaszolgáltatás minőségi követelményeit mindenkor ki kell elégíteni, vagyis a szolgáltatott energia minősége állandó legyen. Az energia minőségét egyenáramú villamos energiánál egyedül a feszültség jellemzi, váltakozó áramú energiánál a feszültség, a periódusszám (amelyet a vezeték nem befolyásol) és a fázisszög (amelyet a vezeték csak kismértékben befolyásol).
A feszültségváltozás egyrészt a táppont és a fogyasztás helyén uralkodó feszültségek közötti különbségből, a feszültségesésből, másrészt a terhelésváltozásokból származó, a fogyasztónál fellépő legnagyobb és legkisebb feszültségek közötti különbség, vagyis a feszültség ingadozás.
A feszültségesés, amely a vezetékszakasz két végén mutatkozó feszültségek különbsége, lényegében nem más, mint a vezeték ellenállásán az áthaladó áram hatására fellépő feszültségveszteség.

Az üzembiztonságot az üzemi feszültségnek megfelelő szigetelés, az üzemszerűen fellépő melegedésnek megfelelően méretezett és kiválasztott vezeték keresztmetszet, továbbá a szabványban meghatározott, a gyakorlatban várható erőhatásokra, a megkívánt biztonság figyelembevételével méretezett vezetőanyag, mechanikai szilárdsága biztosítja. A túlmelegedés káros hatása miatt a szabványok 30.. .40 °C túlmelegedésnél nagyobb értéket nem engednek meg.
A berendezés gazdaságosságát részben villamos, részben szilárdsági tényezők szabják meg.

A vezeték méretezhető feszültségesére vagy vezetékveszteségre. A vezetéket először állandó keresztmetszetre, azután a legkisebb súlyra méretezik. Az így kapott két vezetősúlyt összehasonlítva, a szerelés egyszerűségének és gazdaságosságának mérlegelésével döntik el, hogy érdemes-e eltérni az állandó keresztmetszettől a súlycsökkentés kedvéért és, ha igen, milyen mértékben.
Az így kiválasztott és már szabványos keresztmetszetet melegedésre ellenőrzik, azaz megvizsgálják, hogy a szóban forgó vezető káros túlmelegedés nélkül megterhelhető-e az illető szakaszban várhatóan folyó árammal. A gyakorlatból ismert, a vezetéket általában állandó keresztmetszet (végigfutó keresztmetszet) alapján méretezik, számításokkal és programok segítségével.
Tulajdonos Kapcsolat A. SZ. F.