Fázis és nulla között a feszültség 230V
Uf (fázisfeszültség) = 230V
Bármelyik két fázis között a feszültség 400V
Uv (vonali feszültség) = 400V
A közcélú elosztóhálózatra csak olyan fogyasztókészülékeket szabad csatlakoztatni, amelyek más fogyasztási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetve más fogyasztási helyek fogyasztókészülékeinek üzemszerű működését nem zavarják.
Az elosztóhálózati engedélyesek (előző nevükön: áramszolgáltatók) által üzemeltetett közcélú, kisfeszültségű energiaelleátást szabadvezetékes és földkábeles rendszereken keresztül biztosítják.
A hálózatra kapcsolás feltételeit az MSZ 447:2019 szabvány határozza meg.
A kisfeszültségű és közcélú hálózatokat az elosztóhálózati engedélyesek (előző nevükön: áramszolgáltatók) üzemeltetik az 1994. évi XLVII1. Villamos Energia Törvény (VET) szerint.
A csatlakozási szerelési munkák elvégzésére az elosztóhálózati engedélyesek úgynevezett minősített szakvállalkozókat ajánlanak. (Ezek a szakvállalkozók tanfolyamon résztvettek és vizsgáztak)
|
Csatlakozóvezetékek kialakítása |
A csatlakozóvezeték könnyen hozzáférhető és megközelíthető legyen és csak egyetlen épület összekötő berendezését (előző nevén: fogyasztói vezetékhálózatát) táplálja. Kiépítés előtt mindig egyeztetni kell az elosztóhálózati engedélyessel (előző nevén: áramszolgáltatóval).
A csatlakozóvezeték lehet szabadvezetékkel vagy kábellel kiépített.
A szabadvezetékes csatlakozóvezetéknek szigetelt vezetéknek kell lennie és megszakítás nélkül érje el a fogyaszásmérőt. A csatlakozási pont és a fogyasztásmérőhely között doboz ne legyen. Méretlen vezető elzárt belsőtérben (padlás, pince) nem haladhat. A méretlen vezető nyomvonala szemmel követhető legyen (MSZ 447:2019).
A csatlakozási pont a fogyasztásmérő elé szerelt kismegszakító bemenő kapcsai vagy a házi főelosztó bemenő kapcsai.
A csatlakozóvezeték vezetőit feszültségesésre, melegedésre és áramütés elleni védelmi (előző nevén: érintésvédelmi) szempontból kell méretezni.
A csatlakozóvezeték egyik végpontja az áramszolgáltatói hálózathoz, a másik a fogyasztásmérő berendezéshez csatlakozik.
Az összekötő berendezést (előző nevén: fogyasztói vezetékhálózatot) méretlen és mért fogyasztói hálózatra bonthatjuk (mérő előtti és mérő utáni).
Csatlakozás szigetelt csatlakozóvezetékkel
Közcélú kisfeszültségű szabadvezeték hálózatról történő csatlakozás az áramszolgáltatói hálózatról kétféleképpen történhet:
• Szigetelt csatlakozóvezetékkel
• Kábeles csatlakozással
Kisfeszültségű szabadvezetékes csatlakozást, az áramszolgáltató max 6 lakásos épületig , általában 20kW csatlakozási teljesítményig létesít. Az e feletti igényeket földkábellel kell megoldani.
A csatlakozóvezetéket a fogyasztó által kiépített tetötartóig, falitartóig, falihorogig vagy segédoszlopig, az elosztóhálózati engedélyes (előző nevén: áramszolgáltató) vagy az általa megbízott szakipari cég végezheti.
A tetőtartó elhelyezhető az épület bármelyik oldalán, illetve tetősíkján. |
A szigetelt csatlakozóvezeték nulla vezetője egyben a vezeték tartósodronya is. A földtől mért legkisebb távolság az MSZ 151-8-ban, a terület jellege szerint előírt távolság (minimum 5,5m).
A tetőtartó az MSZ 447:2019 szabványban meghatározott T4 típusú. Legalább 2"-os, varrat nélküli acélcső, korrózió ellen védett. Amennyiben a tetőtartó hossza megkívánja, a tetőtartót ki kell kötni. A csatlakozó vezeték védelme érdekében ki kell bélelni Mü. I. 36mm-es vagy 48mm-es vastag falú védőcsővel.
A szabadvezetékes hálózatok a vezető szigetelése alapján lehetnek:
• Szigetelt szabadvezeték hálózat
• Szigeteletlen (csupasz) szabadvezeték hálózat:
- Egysíkú
- Többsíkú
Kábelcsatlakozás szabadvezeték hálózatról
Földkábeles fogyasztói csatlakozást nagyobb fogyasztói teljesítmény igény esetén az elosztóhálózati engedélyes (előző nevén: áramszolgáltató) kezdeményezi.
Szabadvezetékről készített, magántulajdonban lévő kábelfővezeték csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy a méretlen fővezeték a kerítésbe épített csatlakozószekrénybe érkezzen. Ebbe a csatlakozó szekrénybe kell beépíteni a fogyasztásmérőt is. A szekrény legfeljebb 1m távolságra helyezhető el a kerítéstől.
A földkábel csatlakozó vezetéket háromfázisú kivitelben kell létesíteni:
• Alumínium vezetékkel 16-25-50 mm2
• Réz vezetékkel 10-16-25 mm2 keresztmetszetben.
A kábelt az oszlopra 2,5m magasságig 63mm átmérőjű 5,6mm falvastagságú, kemény polietilén (KPE cső, UV álló) csőbe kell elhelyezni. Az oszlop aljához kb. 1m átmérőjű „kábelkarikát" kell fektetni. |
Földkábelek, és kábelfektetés |
Szerkezeti kialakítás: Vezetőér: réz v. alumínium.
Érszigetelés: műanyag, gumi.
Kábellélek lehet: vezető, szigetelt vezető (ér), sodrat – ezt zárja le, tartja össze az övszigetelés, övréteg. Az övszigetelésnél a szigetelés is villamos igénybevételnek van alávetve, az övréteg villamos igénybevételre nem méretezett, árnyékolással rendelkező kábelek, a kisfeszültségű kábelek általában ilyenek. A kábelek keresztmetszete kör vagy körcikk.
Árnyékolt kábel: Cu vagy Al álló huzalkoszorú vagy szalagréteg, feladata zárlati áramok vezetése, a feszültség alatti vezető érintés elleni védelme.
Páncélozott kábel: kör v. lapos szelvényű Cu, Al vagy horganyzott acél burkolat, ami mechanikai igénybevétel ellen véd, nem kell alépítményt hozzá kiépíteni, szántóföldeken keresztül nagyon egyszerű a kiépítése
Földkábelek jellemzése: ahhoz, hogy közvetlenül is a földbe helyezhető legyen egy kábel, kiegészítő védelmekkel kell ellátni. Egyrészt a keresztirányú terhelések ellen (mint például a földmozgásokból származó nyírófeszültség), másrészt a rágcsálók és egyéb kártevők ellen. A páncélos földkábelek egyik nagy hátránya, hogy útjuk nagyon könnyedén követhető fémdetektorral, szerelésük a földmunka miatt körülményes. Előnye, hogy nem kell alépítményt hozzá kiépíteni. Szántóföldeken keresztül nagyon egyszerű a kiépítése. Mivel ezekben a kábelekben fém is található, ezeket a kábeleket a fektetés során földelni kell!
Acélszalag helyett alkalmaznak vastagabb polietilén köpennyel ellátott (vagy más tartóelemmel megerősített) kábeleket is, de ezeket védeni kell még a rágcsálók ellen. Ezért bevonják őket egy speciális anyaggal, melyet nem szeretnek a rágcsálók. Ezeknél a nyomvonal nehezen követhető, fémdetektorral a kábelt nem lehet megtalálni. Az ilyen kábeleket bizonyos szakaszokon rezgőkörökkel látják el a jobb felderíthetőség érdekében. További hátrány, hogy nehezebben javíthatók, mivel szakadás esetén nem lehet tartalékból utánhúzni, a teljes szakaszt cserélni kell.
Kábelfektetés földárokba: A kábeleket közterületeken a körutak, járdák, terek alapszintje alatt vezetik, nyomvonalukat a két végpont között az érintett létesítmények, a talaj és terepviszonyok figyelembevételével a lehető legrövidebb útvonalon jelölik ki (utakkal párhuzamosan, kereszteződésekben merőlegesen).
• Beépítési terv szerint talajban vagy közműalagútban helyezik el.
• Közutakon a burkolt útpálya alatt párhuzamos vezetéket nem szabad elhelyezni.
• Burkolat nélküli terepen a nyomvonalat terepszinten elhelyezett jelzésekkel kell meghatározni.
A kábelfektetés alkalmával be kell tartani a vonatkozó MSZ 13207:2000 (0,6/1KV- tól 20,8/36 KV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége) előírásait. A nyomvonalon kábeljelző szalagot kell alkalmazni, ami a kábel azonosítási számát és feszültségét tartalmazza. A kábelvonalon mechanikai védelmet, ún. kábeltéglázást vagy műanyag fedlapozást kell alkalmazni. Ahol keresztezés lép fel különböző közművek között műanyag védőcsövet kell használni, a védőcső belső átmérője a szabvány alapján a kábelek köré húzható külső kör 1,5- szerese legyen. A közműegyeztetésen meghatározott területen kézi feltárással kell a földmunkát végezni, a keresztezés helyén a fenti védelmet kell biztosítani. A kandeláberek kábelvezetéseinél a kábeleket mechanikai védelem céljából flexibilis védőcsőbe kell húzni. A beépítési terven szereplő út alatti átvezetésénél a kábelt, a jelzett védőcsőbe kell fektetni. A fektetés befejezése után, az árok temetése előtt szemrevételezéses ellenőrzés szükséges az esetleges köpenysérülések feltárása, és szigetelési- ellenállásmérést kell végezni az MSZ 13207:2000 szabvány szerint. A vezetékek színjelölése és kötése feleljen meg a vonatkozó előírásoknak! A kábelek, oszlopok és lámpatestek időtálló feliratozása szükséges.
Kábelfektetés műveletei: kézileg (emberi erővel, különösebb gépi segítség nélkül) ez meglehetősen lassú folyamat. Gépel, vakond-ekés módszerrel (egy eke a kívánt mélységig felszántja a talajt, majd a kábel leeresztő szerkezet bele ereszti a kábelt) 10 km/nap. Köves – sziklás talajban nem alkalmazható , nehezen javítható nem lehet tartalékból után húzni.
Kábel behúzása: kézi vagy csörlős behúzással: max. 150 – 200 méter, 2000méter / nap a kábel mechanikai sérülése nem zárható ki. Átfúvatásos módszerrel: max. 1000 méter, 4000 méter / nap, kábelt síkositani kell, hogy minél kisebb legyen a súrlódás. Beúsztatásos módszerrel: max. 2000 – 4000 méter. A kábeldobot fektetéskor a talajon, pallókon levő bakon vagy dobszállító kocsin helyezik el (könnyen forgatható, kellően szilárd!). A dobról a kábelt mindig felülről kell lecsévélni. Csévélésekor, továbbításakor a kábel hossztengely körül ne csavarodjon. A kábelcsatorna aljára, kábelpolcokra vezetőgörgőket kell helyezni (a húzókötél ezeken haladjon).
Legkisebb hajlítási sugár: fektetéskor: 10d, végleges elhelyezéskor 7,5d, ahol d: a kábel külső átmérője. Mechanikai védelem és jelölés a fektetést követően: jelző szalaggal (sárga, 0,5 méterenként villámjellel, üzemeltető jelével), tégla védőborítással, válasz téglázással, kiegészítő betonlappal, korrózióvédelemmel ellátott vaslemezzel.
Fektetési mélység:
- szabályozatlan terepen: 1 m,
- szabályozott terepen: min. 0,7 m.
Kábelfektetés eszközei: húzógép, húzóharisnya, továbbító görgő.
Új létesítésű kábelvonalon az üzembe helyezés előtt el kell végezni az előírt vizsgálatokat: kábelerek azonosítása és az árnyékolás ellenőrzése (az egyes erek vezetőit páronként egymással összekötik és a kábelvonal másik végén „kicsengetik”, illetve a szigetelési-ellenállás mérés, melyet kisfeszültségű kábelek esetén 1 kV feszültségű szigetelésű ellenállásmérővel végzik.
|
A csatlakozási pont kiépítésének helye
Az elosztóhálózati engedélyessel (előző neve: áramszolgáltató) történő, ettől eltérő megállapodás hiányában a csatlakozási pontot a következők szerint kell megválasztani:
• ha több felhasználási helyet tartalmazó épületnek közterületre nyíló kapuja van, akkor ennek (több kapu esetén a főkapunak) kapualjában, könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
• ha az épületnek, építménynek közterülettel érintkező vagy a közterülettől el nem választott fala van, akkor ennek lehetőleg a külső oldalán, a közterület felől könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
• ha az ingatlant a közterülettől kerítés választja el, úgy ennek vonalában, a kerítés közterület felőli oldaláról könnyen megközelíthető és kezelhető elhelyezéssel.
|
Közcélú 400 V-s hálózat felépítése és anyagai |
Vezetők
A szabadvezetékek vezetőinek anyagát a gazdaságosság figyelembevételével, villamos, mechanikai és vegyi hatások, igénybevételek alapján kell kiválasztani.
Szabadvezeték rendszereken csupasz sodronyokat, szigetelt sodronyokat és légkábeleket alkalmaznak.
Csupasz vezető
A sodronyanyag túlnyomóan egynemű alumínium, azonos átmérőjű elemi tömör (huzal) szálakból készül. A szabványos sodronykeresztmetszetek: 10,16,25,35,50, 70,120, 150,185 mm2.
A szabvány szerinti alumínium vagy nemesített alumínium sodronyt, alkotó huzalokat csak hegesztéssel szabad toldani.
Szigetelt vezető. Légkábel
A légkábelér egyszerű, szigetelt, szabványos keresztmetszetű sodrony. 16 mm2-nél kisebb, keresztmetszetű sodronyt nem szabad használni. A vezeték anyagának szabványos rezisztivitása (fajlagos ellenállása) = 0,0286 Ω mm2/m, tömege 2,7 kg/dm3. Szakítószilárdsága = 120... 155 N/mm2. A nemesített Al (aludur), szakítószilárdsága = 300 N/mm2 rezisztivitása (fajlagos ellenállása) = 0, 0286 Ω mm2/m.
A vezeték szigetelése hideg- és kopásálló, PVC anyagú, valamint a nap sugárzásának ellenálló (UV álló) legyen és szigetelése érintésvédelem szempontjából, feleljen meg az MSZ 2364 szabványnak.
A vezetők névleges szigetelési feszültsége 1 kV, ezért kisfeszültségű (0,4 kV-s) hálózatokon alkalmazható.
A vezetők elrendezését az oszlopokon villamos, biztonsági és gazdaságossági követelmények határozzák meg. Ennek megfelelően az oszlopképek, oszlopfejszerkezetek különfélék lehetnek.
A szigeteletlen (csupasz) szabadvezetékek egyik jellemzője a fázistávolság. Fázistávolságnak nevezzük a különböző fázisvezetők (Ll, L2, L3) közötti távolságot. Az f fázistávolság függ a szabadvezeték U névleges feszültségétől és a vezető b lengőhosszától. A lengőhossz állószigetelős vezetőfelfüggesztés esetén a maximális belógással, függőszigetelős felfüggesztés esetén a függőszigetelő hosszával megnövelt maximális belógással egyenlő.
A vezetők elrendezését meghatározó szempontok közül néhány fontosabb:
- összelengés ne jöhessen létre sem, a vízszintes sem az egymás felett elhelyezkedő vezetők között,
- a vezetők az MSZ151 szerinti távolságra legyenek a földtől és szél által kilengetett állapotban valamennyi földelt tartószerkezeti résztől,
- a vezetők elrendezése ne növelje indokolatlanul az oszlopmagasságot és az oszlopra ható igénybevételeket,
- az oszlopfejszerkezet legyen egyszerű, áttekinthető, tömeggyártásra alkalmas, olcsó, könnyen szállítható, szerelhető és karbantartható.
Légkábel esetén két légkábelvezeték között a vízszintes biztonsági távolság 10 cm, függőleges elrendezésnél a távolság 30 cm.
Légkábelek toldókötésénél a csupaszított szakasz legfeljebb 20 cm lehet, és ez a szakasz a tartószerkezettől legalább 5 cm-re legyen. A légkábel kielégíti a véletlen érintés elleni védelem követelményét.
Szigetelők
A szigetelők a szabadvezetékek vezetőit a tartószerkezettől elszigetelik, valamint a vezetőket tartják, illetve feszítik.
A szigetelők anyagával szemben támasztott követelmények:
- nagy villamos átütési szilárdsága és felületi ellenállása legyen,
- nyomó, húzó- és hajlítószilárdsága, nagy legyen,
- az időjárással, vegyi hatásokkal és hirtelen fellépő hőmérsékletváltozással szemben ellenálló legyen és ne legyen nedvszívó.
A fenti követelményeket a legjobban kielégíti és ezért leggyakrabban alkalmazott anyagok a porcelán és az üveg.
Tartószerkezetek
(Oszlopok, oszlopszerkezetek, kiválasztás, alapozás, szerelés.)
Kisfeszültségű hálózatok oszlopainak csoportosítása, típusok, oszlopszerkezetek.
A szabadvezetékek oszlopainak (föld feletti tartószerkezetek) feladata az, hogy a a vezetékeket (és az egyéb, a vezetékekhez tartozó szerkezeteket, szerelvényeket) tartsák, feszítsék. Az oszlopoknak normál üzemi viszonyokból adódó erőhatások ellenében megfelelő szilárdsággal kell rendelkezniük. Az oszlopoknak ezen kívül el kell viselniük a rendkívüli eseményekből adódó terheléseket is, például a vezetékszakadásokból adódó többletterhelést is. Az oszlopok kiválasztásánál figyelembe kell venni a különböző biztonsági tényezőket.
Csatlakozási pont
A csatlakozás módját a műszaki előírások, a gazdasági optimum és az adottságok figyelembe vételével az áramszolgáltató javasolja. A csatlakozó berendezés meghatározása a hálózati csatlakozási szerződés része.
A csatlakozó berendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezése és kivitelezése az áramszolgáltató feladata. Az összekötő berendezés és a fogyasztásmérőhely létesítése a rendszerhasználó feladata.
Csatlakozó főelosztó
A várható igénybevételnek megfelelő mechanikai szilárdságú legyen (MSZ 595-2). Anyaga fém vagy legalább nehezen éghető. A csatlakozó főelosztóban a fázis és a nullavezetők, valamint TN – rendszer esetén a védővezetők csatlakozására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy minden vezető egyenként más vezető megbolygatása nélkül beköthető legyen. Innen indulnak a fogyasztási helyek felé a méretlen fővezetékek és itt célszerű kialakítani az EPH csomópontot is. Ennek közelében célszerű elhelyezni a közösségi fogyasztásmérő készüléket is. A csatlakozó főelosztót jól megközelíthető, hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Előtte legalább 1 m mélységű szabad területet kell a kezelés céljára kialakítani. Amennyiben a csatlakozó főelosztó külön helyiségben kerül elhelyezésre, a helyiségen belül víz-, gőz- központifűtés- és csatornacsövek leeresztő csapjait és bontható kötéseit nem szabad elhelyezni. Épületgépészeti csövek ne kerüljenek a helyiségen belül a csatlakozó főelosztó berendezés fölé. A csatlakozó főelosztó alagsori vagy pinceszinten lévő helyiségben csak akkor helyezhető el, ha a helyiségnek szellőző ablaka van és a helyiség szintje nincs a környezet helyiségeinek padlószintjénél mélyebben, a helyiség belmagassága legalább 2,0 m. A csatlakozó főelosztó helyét a főbejáratnál tartós felirattal kell megjelölni és a biztosítók a padlózat szintjétől kezelhetőnek kell lenniük. A csatlakozó főelosztóban a fogyasztásmérőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a csupasz aktív részek véletlen érintése ellen védettek legyenek. Nullázás esetén a csatlakozóvezetćk, illetve betápláló fővezeték PEN-vezetőjét közbenső kötés nélkül a védővezető kapcsára kell csatlakoztatni és a csatlakozó főelosztó üzemi (N) nullavezetőjét (nullasínjét) innen kell bekötővezetékkel tovább táplálni. A PEN vezető N és PE vezetőre történő szétválasztása után, az N és PE vezető összekötése TILOS!
Tűzvédelmi főkapcsoló
A tűzvédelmi főkapcsolók — azokon a helyeken, ahol ezek alkalmazását jogszabály elöírja elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó főelosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából beiktathatók a méretlen fővezeték bármely szakaszába. Ez a főkapcsoló a tűzoltók részére szolgál, hogy tűz esetén ők az oltás előtt az épület villamos hálózatát ki tudják kapcsolni. Erről az OTSZ 390. §-ban olvashatunk bővebben, az eltérő megoldás vizsgálata az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik (lásd: OTSZ 2. §-ban)
Fogyasztásmérőhely
A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet vagy az áramszolgáltatói tájékoztatás alapján, vagy az áramszolgáltatóval történő előzetes megegyezés szerint kell biztositani. A helyét függőleges falon vagy szerkezeten kell kialakítani, és úgy kell megválasztani, hogy az bármikor hozzáférhető, adattáblája és állása bármikor leolvasható legyen. A fogyasztásmérő berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt ne érhessék káros mechanikai és légköri behatások (rázkódás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a helyiség rendeltetésszerű használatánál várható sérülés). Tokozat alkalmazása esetén, az legyen ellenálló a környezeti behatásoknak. A tokozat burkolati kialakítása olyan legyen, hogy a méretlen fővezetékek vezetékei illetéktelenek által ne legyenek hozzáférhetőek. A tokozatban az egyazon fogyasztásmérőhöz tartozó vezetékek a többiektől jól megkülönböztethető módon legyenek vezetve. Több fogyasztási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén vagy épületenként (épületszekciónként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyűjtve az épület mindenki által hozzáférhető közlekedő tereiben kell elhelyezni. Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmérő berendezéseken tartósan és egyértelműen meg kell jelölni, hogy az melyik fogyasztási hely fogyasztását méri. Bármilyen mérőelhelyezés esetén minden irányban 50-50 mm szabad helyet kell biztosítani. A fogyasztásmérő mellett vagy alatt, 60 cm-nél közelebb fémhálózat (víz-, gáz- fűtő- csövek stb.), illetve gázfogyasztásmérő ne legyen. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a fémcsövet járulékos szigeteléssel kell ellátni, pl. a fémcsőre hosszában hasított műanyag védőcsövet kell erősíteni, vagy a fémcsövet villamos szigetelőanyaggal körül kell tekercselni, vagy a fogyasztásmérő és a fémcső, illetve a fogyasztásmerő és a gázmérő közé szigetelőlapot kell helyezni. A járulékos szigetelés 30-30 cm hosszban nyúljon túl a fagyasztásmérőkön, az alátéttábla szélétől mérve. A közös fogyasztásmérő- és gázmérőszekrény megfelelő szellőzéséről gondoskodni kell. Ha a fogyasztásmérő (más hely hiányában) az ajtó nyíló szárnya mögé kerül, akkor az ajtónyílás behatárolására ütközőt kell elhelyezni.
|
MSZ 447:2019 szabvány (fogalmak) |
Alkalmazási terület:
A szabvány tárgya a kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatról ellátott vagy ellátandó felhasználói helyek (pl. lakóépület, irodaépület, üzletház, szolgáltatóház, rendelőintézet, pavilon, ipari és kereskedelmi felhasználók, garázs, ingatlan) csatlakozó és összekötő berendezéseinek (előző nevén: fogyasztói vezetékhálózat) az általános biztonsági előírásokon túlmenő azon műszaki feltételei, amelyek teljesítéséhez köti a Villamosenergia Törvény (a továbbiakban VET) az áramszolgáltató ellátási kötelezettségét.
Hálózati leágazó pont
A közcélú elosztóhálózat és a csatlakozóvezeték, illetve a közcélú elosztóhálózat és az összekötő berendezések (előző nevén: fogyasztói vezetékhálózat) összekötési pontja. A villamosmüvek, a villamosmü és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmü, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa.
Csatlakozó berendezés
Az átviteli vagy elosztóhálózat részét képező vezetékrendszer, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezéssel együtt, amely az átviteli vagy elosztóhálózatleágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozó berendezés tartozéka.
Elosztóhálózat
A villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer beleértve a tartószerkezeteket is, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezésekkel együtt.
Csatlakozóvezeték
Egy összekötő berendezés (előző neve: fogyasztói vezetékhálózat) ellátására szolgáló vezeték, amely a hálózati leágazó ponttól az összekötő berendezés (előző neve: fogyasztói vezetékhálózat) kezdőpontjáig terjed.
Fogyasztásmérő berendezés
A villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására egy vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel (legnagyobb terhelést mérő, teljesítményösszegző, meddőfogyasztás-mérő, átkapcsolást végző, illetve azt vezérlő szerkezet, kismegszakító vagy késes olvadóbiztosító-betét, mérőváltók) együtt.
Összekötő berendezés (előző neve: fogyasztói vezetékhálózat)
Több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztóhálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze. Az összekötő berendezés a csatlakozó berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérőhely az összekötő berendezés tartozéka.
Méretlen fogyasztói hálózat
Az összekötő berendezésnek (előző neve: fogyasztói vezetékhálózatnak) az a része, amelyre közvetlenül csatlakozó berendezések, készülékek (pl. hangfrekvenciás vezérlő) fogyasztását nem méri joghatással járó mérési célra felszerelt fogyasztásmérő.
Betápláló fővezeték
A méretlen hálózat része, amely a csatlakozóvezetéket köti össze az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére szolgáló berendezéssel. Több fogyasztási helyet tartalmazó épületek esetén a betápláló fővezeték a csatlakozási pont után elhelyezett első túláramvédelmi készüléket köti össze a csatlakozó főelosztó készülékeivel.
Csatlakozó főelosztó
A méretlen hálózat részét képező központi elosztó berendezés, amely a csatlakozóvezeték, illetve a betápláló fővezeték fogadására, az első túláramvédelmi
készülék elhelyezésére és a méretlen fogyasztói hálózat szükség szerinti elosztására szolgál.
Méretlen fővezeték
A betápláló, a felszálló és a leágazó fővezeték együttes elnevezése.
Mért fővezeték
A fogyasztásmérő berendezést köti össze a felhasználói főelosztó táblával.
Felhasználói mért főelosztó
A mért felhasználói hálózat (előző nevén: fogyasztói hálózat) részét képező, ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az egyes áramkörökbe iktatott túláramvédelmi készülékek elhelyezésére szolgáló elosztó. Itt helyezhető el egyes helyhez kötött fogyasztókészülékek leválasztó-kapcsolója és az áram-védőkapcsoló is.
Beépített teljesítmény
A fogyasztási helyen rendszeresen üzemben tartott fogyasztókészülékek névleges teljesítményfelvételének számtani összege.
Névleges csatlakozási teljesítmény
A felhasználói szerződésben csatlakozási pontonként rögzített helyen, jogszabályban meghatározott, vagy ott előírt módon számított teljesítményérték, amelyet a meghatározott túláramvédelmi készülékek névleges vagy beállított áramerőssége behatárol. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.
A közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás feltételei
A közcélú elosztóhálózatra csak olyan fogyasztókészüléket szabad csatlakoztatni, amely más fogyasztók üzemszerű működését nem zavarja. A fogyasztókészülékeknek meg kell felelniük a rájuk vonatkozó termékszabványok előírásainak.
A közcélú elosztóhálózatra csak olyan méretlen fogyasztói hálózatot szabad csatlakoztatni, amely lehetővé teszi az áramszolgáltató kezelőinek gyors és biztonságos munkavégzését.
Zárópecsételhetően kell szerelni a fogyasztásmérő berendezést, az időprogram-kapcsolót és ezek vezetékeit. A méretlen fogyasztói hálózatot és az abban alkalmazott szekrényt, dobozt, sorozatkapcsot, továbbá minden olyan áramkört, amelyhez való hozzáférés szabálytalan áramvételezést vagy a fogyasztásmérő jelzésének befolyásolását teszi lehetővé.
Villamos méretezés
A csatlakozóvezeték és a fővezetékek vezetőit feszültségesésre, melegedésre és áramütés elleni védelmi (előző nevén: érintésvédelmi) szempontból kell méretezni. Az együttes feszültségesés az eredő méretezési teljesítménnyel való terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a legyen úgy, hogy 1% essen a csatlakozóvezetékre és 1% az összes fővezetékre. A világítási és a hőtárolós csúcsidőszakra külön-külön elvégzett számítások közül a nagyobb érték alapján kell méretezni.
A csatlakozóvezeték kialakítása
Altalános szabály, hogy a csatlakozóvezeték jól megközelíthető legyen, és ne haladjon keresztül elzárt helyen vagy idegen ingatlanon, valamint, hogy egy csatlakozóvezeték csak egyetlen épület (szekció) összekötő berendezését (előző nevén: fogyasztói vezetékhálózatát) táplálhatja. A csatlakozóvezetéket háromfázisú (négyvezetékes) kivitelben kell létesíteni, ha az szabadvezeték, és kettőnél több fogyasztási helyet lát el, vagy ha kábel vagy sín.
Szabadvezetékes csatlakozás:
Ennek szigetelt vezetőit az épületen belül megszakítás és kötés nélkül kell a csatlakozási pontig vezetni.
Kábellel történő csatlakozás:
Az épületbe való bevezetés helyén a faláttörésbe legalább 80 mm átmérőjű csövet kell beépíteni.
|
|