Mérés a villamos áramkörben

	Bejelentkezés
	Belépés		Regisztrálás

Bejelentkezve:

A legegyszerűbb áramkör a feszültséget szolgáltató generátorból (termelőből), a fogyasztóból, s az áram útját biztosító, a generátort és a fogyasztót összekötő vezetékből épül fel.

Az áramkör elemei:

Áramforrás: Áramforrásnak nevezzük az olyan berendezéseket, melyek az elektromos térerősséget hosszabb ideig is képesek fenntartani, termelik az elektromos áramot. Pl.: generátor, akkumulátor. Az áramforrást a feszültségével jellemezzük.

Fogyasztó: Lényeges áramköri elem, mely segítségével elérhetővé válik az áramforrásban tárolt energia átalakítása. Pl.: ellenállás, izzó, hősugárzó vagy akár ventilátor. A fogyasztót az ellenállásával jellemezzük.

Vezeték: A villamos energia útját biztosítja a termelőtől a fogyasztóhoz.

Az áramkör kiegészítő elemei:

Kapcsoló: Az áramkör zárásakor és nyitásakor használják.

Áramerősség-mérő műszer: Az áramkörben átfolyó áramerősséget áramerősség-mérő műszer soros bekötésével tudjuk megmérni.

Feszültségmérő műszer: Áramköri elemekre eső feszültséget mérhetünk meg vele. Áramkör két pontjához párhuzamosan kell csatlakoztatni, ahol a feszültséget kívánjuk megmérni.

A mérés alapjai

Hagyományos értelmezés szerint a mérés egy fizikai mennyiség nagyságának meghatározása a választott mértékegységben kifejezett számértékkel. A mérési eredmény egy szám és egy mértékegység, ahol a szám azt adja meg, hogy a mért mennyiség nagysága hányszorosa a mértékegységnek.

A mérési eredmény: (pl. a mérésre használt eszközök tökéletlensége miatt) csak közelítheti a mért mennyiség valóságos értékét. A mérési eredmény és a mért mennyiség valóságos értéke közötti különbség a mérési hiba.

A méréskor mérési hibát okozhat:

- a műszer tökéletlensége,
- a kijelzett érték leolvasásának pontatlansága,
- a műszernek a mért áramkörbe történő beiktatása.

A mérés feladata:
Minden esetben információszerzés, valamely villamos gépnek (gépeknek), alkatrészeknek egy bizonyos szempontok alapján kiválasztott fizikai jellemzőjének meghatározása.

Mérések biztonságtechnikája:
Villamos berendezéseken, hálózaton csak olyan személy dolgozhat, akinek kellő tudása, tapasztalata van a méréssel kapcsolatban.
Feszültség alatti munkavégzésre olyan személy alkalmas, aki kellően kipihentnek érzi magát. A munkavégzés biztonságát csökkenti a váratlan rosszullét, fáradtság okozta figyelmetlenség, berendezések hibái, stb…
A kapcsolás összeállításánál először az egyes készülékek, műszerek összeköttetéseit alakítsuk ki, utolsó lépésben csatlakozzunk a tápfeszültség kapcsaihoz.

A mérések osztályozása:
A villamos méréseket több féle szempont alapján osztályozhatjuk.
Néhány szempont:

a) A mért mennyiség szerint:

- egyenáramú mérések
- váltakozóáramú mérések
Egyenáramú mérésről akkor beszélünk, ha a mérés tartama alatt a mért mennyiség nem változik meg (vagy megváltozása olyan kismértékű, hogy az a mérési eredményt nem befolyásolja). A mért mennyiség mérés alatti változatlansága lehetővé teszi, hogy a mérési eredményt egyetlen számmal adjuk meg, ezért mérőműszerünkön is ezt a számot kell kijelezni, leolvasni.
Váltakozóáramú mérés esetén a mért mennyiség nagysága a mérés alatt is változhat.

b) A méréshez felhasznált műszerek kijelzésük módja szerint lehetnek

- analóg, vagy
- digitális műszerek.
Az analóg műszer a mérési eredményt a mutatónak egy skála előtti elmozdulásával jelzi ki. A mérést végző személynek kell leolvasnia, hogy a mutató a skála melyik osztásával egy vonalban állt meg. Hátránya, hogy leolvasása hibalehetőséget rejt magában. Előnye, hogy könnyen lehet vele maximumot vagy minimumot indikálni. A digitális technika elterjedése előtt csak analóg mérőműszerek léteztek.
A digitális műszerek a mérési eredményt számjegyekkel jelzik ki (digit = számjegy). Ahány „digites” a műszer, annyi számjegyet jelez ki. Nem alkalmas maximum és minimum indikálására, ezért gyakran alkalmaznak a kijelzőn un. „bar graph” megjelenítést.

c) A műszerek működtetése energiát igényel. Aszerint, hogy ezt az energiát a műszer honnan nyeri, lehet

- „hideg” műszer
- elektronikus műszer.
A „hideg” műszer a működéséhez szükséges energiát magából a mért áramkörből vonja el. Ebből következik, hogy az ilyen mérőműszernek az áramkörbe való beiktatása némileg megváltoztatja az áramköri viszonyokat, a mért mennyiséget. Így újabb mérési hiba keletkezik. A hiba annál nagyobb, minél nagyobb a műszer által az áramkörből elvont energia.
Az elektronikus műszerek működtetéséhez az energiát külső forrásból (telep, akkumulátor vagy hálózati tápegység) nyerik. Így lehetőség van a műszert úgy kialakítani, hogy a mérendő áramkörbe történő beiktatása a lehető legkevesebb (elhanyagolható) változást okozzon a mért mennyiség nagyságában.

Az alapműszer:
Az alapműszer (mérőmű) a műszernek az az alkatrésze, amely a mért eredményt kijelzi. Az alapműszerek működési elvüktől függően feszültséget vagy áramot mérnek. Az alapműszerek pontossága szintén működési elvüktől és kivitelüktől függ. A leginkább elterjedt (egyenáramot mérő) lengőtekercses (Deprez-) mérőmű.

Mérés előtt elvégzendő feladatok:
A műszer használatba vétele előtt tanulmányozzuk a használati utasítását, ahol le vannak írva az adott műszer kezelésével kapcsolatos tudnivalók (pontosság, a speciális kezelő szervek kezelése, a kijelzőn megjelenő jelzések, a különböző üzemmódokban károsodás nélkül ráadható feszültség stb.)
Hibás szigetelésű, sérült mérőzsinórral, műszerrel ne mérjünk!

Az általános mérési lépések:

- Ha van funkciókapcsoló, akkor azzal beállítjuk az üzemmódot (AC/DC/Ω).
- A méréshatárt ismeretlen érték esetén a maximális értékre állítjuk.
- A műszerzsinórokat csatlakoztatjuk a műszerhez, és a mérendő áramkörhöz, vagy alkatrészhez.
- A műszer bekapcsolásával leolvashatjuk a mért értékét.

Ha a mérőműszeren van „HOLD" kapcsoló, annak segítségével rögzíthetjük a mért értéket.

VILLAMOS ÁRAMKÖR témakör letöltése PDF formátumban -->

A MÉRÉS ALAPJAI témakör letöltése PDF formátumban -->