A mérések osztályozása:
A villamos méréseket több féle szempont alapján osztályozhatjuk.
Néhány szempont:
a) A mért mennyiség szerint:
- egyenáramú mérések
- váltakozóáramú mérések
Egyenáramú mérésről akkor beszélünk, ha a mérés tartama alatt a mért mennyiség nem változik meg (vagy megváltozása olyan kismértékű, hogy az a mérési eredményt nem befolyásolja). A mért mennyiség mérés alatti változatlansága lehetővé teszi, hogy a mérési eredményt egyetlen számmal adjuk meg, ezért mérőműszerünkön is ezt a számot kell kijelezni, leolvasni.
Váltakozóáramú mérés esetén a mért mennyiség nagysága a mérés alatt is változhat.
b) A méréshez felhasznált műszerek kijelzésük módja szerint lehetnek
- analóg, vagy
- digitális műszerek.
Az analóg műszer a mérési eredményt a mutatónak egy skála előtti elmozdulásával jelzi ki. A mérést végző személynek kell leolvasnia, hogy a mutató a skála melyik osztásával egy vonalban állt meg. Hátránya, hogy leolvasása hibalehetőséget rejt magában. Előnye, hogy könnyen lehet vele maximumot vagy minimumot indikálni. A digitális technika elterjedése előtt csak analóg mérőműszerek léteztek.
A digitális műszerek a mérési eredményt számjegyekkel jelzik ki (digit = számjegy). Ahány „digites” a műszer, annyi számjegyet jelez ki. Nem alkalmas maximum és minimum indikálására, ezért gyakran alkalmaznak a kijelzőn un. „bar graph” megjelenítést.
c) A műszerek működtetése energiát igényel. Aszerint, hogy ezt az energiát a műszer honnan nyeri, lehet
- „hideg” műszer
- elektronikus műszer.
A „hideg” műszer a működéséhez szükséges energiát magából a mért áramkörből vonja el. Ebből következik, hogy az ilyen mérőműszernek az áramkörbe való beiktatása némileg megváltoztatja az áramköri viszonyokat, a mért mennyiséget. Így újabb mérési hiba keletkezik. A hiba annál nagyobb, minél nagyobb a műszer által az áramkörből elvont energia.
Az elektronikus műszerek működtetéséhez az energiát külső forrásból (telep, akkumulátor vagy hálózati tápegység) nyerik. Így lehetőség van a műszert úgy kialakítani, hogy a mérendő áramkörbe történő beiktatása a lehető legkevesebb (elhanyagolható) változást okozzon a mért mennyiség nagyságában.
Az alapműszer:
Az alapműszer (mérőmű) a műszernek az az alkatrésze, amely a mért eredményt kijelzi. Az alapműszerek működési elvüktől függően feszültséget vagy áramot mérnek. Az alapműszerek pontossága szintén működési elvüktől és kivitelüktől függ. A leginkább elterjedt (egyenáramot mérő) lengőtekercses (Deprez-) mérőmű.
Mérés előtt elvégzendő feladatok:
A műszer használatba vétele előtt tanulmányozzuk a használati utasítását, ahol le vannak írva az adott műszer kezelésével kapcsolatos tudnivalók (pontosság, a speciális kezelő szervek kezelése, a kijelzőn megjelenő jelzések, a különböző üzemmódokban károsodás nélkül ráadható feszültség stb.)
Hibás szigetelésű, sérült mérőzsinórral, műszerrel ne mérjünk!
Az általános mérési lépések:
- Ha van funkciókapcsoló, akkor azzal beállítjuk az üzemmódot (AC/DC/Ω).
- A méréshatárt ismeretlen érték esetén a maximális értékre állítjuk.
- A műszerzsinórokat csatlakoztatjuk a műszerhez, és a mérendő áramkörhöz, vagy alkatrészhez.
- A műszer bekapcsolásával leolvashatjuk a mért értékét.
Ha a mérőműszeren van „HOLD" kapcsoló, annak segítségével rögzíthetjük a mért értéket.
|
| A mérés alapjai témakör letöltése PDF formátumban --> |
|
|
