© 2022 joksystem
Vissza a főoldalra..
<   Vezeték-kereső műszer   >
<   Hálózati feszültség-kereső   >
<   UNITEST V1X 200   >
<   Villamos áramkör   >
<   A mérés alapjai   >
<   Mérőműszerek ismerete   >
<   Műszer méréshatár bővítése   >
<   Analóg műszerek használata   >
<   Digitális műszerek használata   >
<   Szerelvények a gyakorlatban   >
<   Mérési jegyzőkönyv   >
<   Gyakorlati mérési feladat   >
<   Gyakorlati mérési feladat   >
<   ProfiCAD 7.5.6   >
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás
Gyakorlati Alkalmazások
MÉRŐMŰSZEREK ISMERETE
Mielőtt bemutatnám a műszerek rendeltetésszerű használatát, azelőtt idézzük fel a méréseket hányféle szempont alapján osztályozhatjuk.

1. Mért mennyiség szerint:
- egyenáramú mérések
- váltakozóáramú mérések.

2. A méréshez felhasznált műszerek kijelzésük módja szerint:
- analóg, vagy
- digitális műszerek.

3. A műszerek működtetéséhez felhasznált energia igény szerint:
- hideg műszer
- elektronikus műszer

Ebben a részben a kijelzés módja szerinti osztályozással, ebből adódóan az analóg, és a digitális műszerek használatával foglalkozunk.

Bármely műszer használatba vétele előtt tanulmányozzuk a használati utasítását, ahol le vannak írva az adott műszer kezelésével kapcsolatos tudnivalók. Ha a felhasználói utasítás nem áll rendelkezésre, akkor a műszer kezelő szervei általában értelemszerűen kezelhetők.
Analóg műszerek:
Az analóg műszer a mérési eredményt a mutatónak egy skála előtti elmozdulásával jelzi ki. A mérést végző személynek kell leolvasnia, hogy a mutató a skála melyik osztásával egy vonalban állt meg. Hátránya, hogy leolvasása hibalehetőséget rejt magában. Előnye, hogy könnyen lehet vele maximumot vagy minimumot indikálni. A digitális technika elterjedése előtt csak analóg mérőműszerek léteztek.

Az analóg műszer felépítése:
- Bemeneti fokozat, ami magában foglalja a funkció, és méréshatár kiválasztását,
- Alapműszer (mérőmű), ami valamilyen mechanikus módon kijelzi a mért értéket.

Alapműszer:
Az alapműszer mint (mérőmű) a műszernek az az alkatrésze, amely a mért eredményt kijelzi. Az alapműszerek működési elvüktől függően feszültséget vagy áramot mérnek. A pontosságuk a űködési elvüktől és kivitelüktől függ. A leginkább elterjedt (egyenáramot mérő) lengőtekercses (Deprez-) mérőmű.

Az alapműszer részei:
- Mechanikai kitéréssel jellemezhető mérőmű
- A mérőszerkezethez csatlakoztatott mutató
- Skála (a mutató keresztezésével olvasható le a kitérés..)

A skálán alkalmazott jelölések:
- Gyártó cég neve:
- Típusszám:
- Gyártási szám:
- Pontossági osztály:
- Mérőmű típusa:
- Használati helyzet:
- Áramnem:
- Szigetelési feszültség:
- A műszerrel mérhető villamos mennyiség alapegységének jele:
pl: GANZ, METEX, BETA, UNI-T stb..
pl: HLA-2, HLV-2
A készülék gyártási száma.
Laboratóriumi vagy üzemi pontosság. 0.05% - 5%
Lágyvasas, Deprez, Elektrodinamikus, stb..
függőleges, vízszintes, szöget bezáró.
egyenáram, váltakozó áram, vagy mindkettő.
a csatlakozási pontok közötti maximális feszültség(kV).
A, V, Ω, Hz.
Az analóg műszerek közül a három legelterjettebb fajta:
1. Lengőtekercses (Deprez) mérőműszer:
Egy állandó mágnes homogén mágneses terében helyezkedik el a mérendő áramtól átjárt lengőtekercs, melyhez a mutató van rögzítve. A mérendő áram a lengőtekercs körül mágneses teret hoz létre, ezáltal kitérítő nyomaték keletkezik. Ebből adódóan a mutató elmozdul. Az elmozdulás nagysága egyenesen arányos az áthaladó mérendő áram erősségével. Egyenárammal üzemeltethető, váltakozó áram használata egyenirányító közbeiktatásával lehetséges.

2. Lágyvasas mérőműszer:
Egy mérendő áramtól átjárt gerjesztő tekercsben, tengelyirányban helyezkedik el legalább két lágyvasdarabka. A tengelyre erősítve egy lengő, a tekercshez erősítve egy álló. A mérendő áram a gerjesztő tekercsben mágneses teret hoz létre, mely mindkét vasat azonos polaritással felmágnesezi, így a két lágyvasdarabka taszítja egymást, amiből kitérítő nyomaték keletkezik, és a lengővashoz rögzített mutató elmozdul. Az erő független az áram irányától, ezért a lágyvasas műszer közvetlenül is alkalmas váltakozó mennyiség mérésére.

3. Elektrodinamikus mérőműszer:
Az elektrodinamikus mérőműszerekben mindig két vezetőrendszer van: álló, és elmozduló (lengő) tekercs. A mérőműszer az ezekbe vezetett áramok kölcsönhatásával működik. Ha az állótekercsbe, és a lengőtekercsbe áramot vezetnek a keletkező elektromágneses erőpár, illetve annak nyomatéka a lengőt, visszatérítő nyomaték ellenében elfordítja. A kitérítő nyomaték nagysága függ a tekercsek gerjesztésének nagyságától. Az elektrodinamikus mérőműszer a mérendő áram jelalakjától függetlenül, annak effektív értékét méri.
Digitális műszerek:
A digitális műszerek a mérési eredményt számjegyekkel jelzik ki (digit = számjegy). Nem alkalmas maximum és minimum indikálására, ezért gyakran alkalmaznak a kijelzőn un. „bar graph” megjelenítést. A digitális „mérőmű” feszültséget mér, és az eredményt digitális kijelzőn jeleníti meg. Az elektronikát úgy készítik, hogy bemenő ellenállása igen nagy legyen, azaz a mérendő áramkört minél kisebb mértékben terhelje. A működtetéshez szükséges energiát minden esetben külön feszültségforrás (telep vagy hálózati tápegység) szolgáltatja.

A digitális multiméter fontos jellemzője a kijelzett „digitek” (számjegyek) száma. Az általánosan alkalmazott digitális multiméterek 3 1/2 („három és fél”) digitesek. Megjelenhet a kijelzőn a digitek közötti tizedespont, az akku kimerülésére utaló és más üzemi jelzés is.
A 3 1/2 digites műszer által kijelzett
- legkisebb érték „-1999”
- legnagyobb érték „+1999” lehet.
Ha a műszer bemenetére nem kapcsolunk feszültséget, a kijelzett érték „000”. A technikai fejlődés nyomán megjelentek a „3 3/4” digites kijelzők is. A digitális műszer felbontása alatt a legkisebb helyiértéken kijelzett mennyiséget értjük.

Ha a felhasználói utasítás nem áll rendelkezésre, a szokásos multiméter kezelő szervei általában értelemszerűen kezelhetők. Azt, ha az adott méréshatárban túl nagy feszültséget (áramot, ellenállást) kapcsoltak a műszerre, általában az jelzi, hogy a kijelző első karakterén egy „1" számjegy jelenik meg (esetleg villog), míg a kijelző összes többi karaktere sötét. Más műszereken pl. OL (=overload) kijelzés jelenik meg. A műszer kijelzőjén figyelmeztető ábra vagy felirat jelenik meg, ha a telepfeszültség alacsony. Ha ez a figyelmeztetés megjelenik, a műszer nem alkalmas a megfelelő pontosságú mérésre. Cseréljük ki az elemet!
Ha a mérőműszeren van „HOLD" kapcsoló, annak segítségével rögzíthetjük a mért értéket.
A digitális műszer felépítése:
- Bemeneti fokozat, ami magában foglalja a méréshatár kiválasztását,
- Alapműszer (elektronika), ez végzi a mért érték kiértékelését,
- Kijelző, (itt olvasható le digitálisan a mért érték..)

A digitális műszer működésmódja:
Kikapcsolt állapotban, a bemeneti fokozatban található funkciókapcsolóval(ha van) beállítjuk a megfelelő üzemmódot, és a megfelelő méréshatárt. Ezután a mérőzsinórokat a mérendő áramkörhöz csatlakoztatva bekapcsolhatjuk a digitműszer tápellátását. A kijelzőn lévő érték leolvasásával megkapjuk a mérési eredményt a mért áramkörben.

A digitális műszer fajtái:
- Multiméter
A mai digitális mérőműszerek kombinált funkciókkal vannak ellátva, ezek a „Multiméterek.” Ezeknél a műszereknél a funkciókapcsoló segítségével választható ki az alapegység, és a méréshatár is. A mai multiméterek már többféle digitális-automatikát is tartalmazhatnak, automata funkcióválasztás, automata méréshatár, esetlegesen speciális vagy térbeli kijelzési módok.
- Panelműszer
Léteznek digitális műszerek „panelműszer” formában is. Ezeknél nincs funkciókapcsoló, gyárilag beállított alapegységen mérnek. Általában a méréshatár is fix, vagy automata rendszerű. Kompakt, beépíthető kialakítással rendelkeznek.
Ide kerül a VIDEO...
A mérőműszerek ismerete témakör letöltése PDF formátumban -->
Sebességmérés hazánkban Tulajdonos Kapcsolat A. SZ. F.