© 2022 joksystem
   A villamos energia és szakképesítés
SI - mértékegységek 
   Feszültségmentesítés szabályai
   Eelméletek, fogalmak
Anyag a mágneses térben 
Vezeték méretezése 
- Tedd próbára magad - 
   Érintésvédelem
Védővezetős érintésvédelem 
Nullázás (TN-rendszer) 
Védőföldelés (TT-rendszer) 
Egyenpotenciálra hozás (EPH) 
Védõvez. nélküli érintésvédelem 
Az érintésvédelem ellenőrzése 
Villamos berendezések (IP) 
   Túláramvédelem
   Védelmi eszközök
Olvadó biztosító 
Kismegszakítók 
Áram-védőkapcsoló (AVK) 
Ívhiba elleni védelem (AFDD) 
Túlfeszültség védelem (SPD) 
   Villámvédelem
Külső villámvédelem 
Belső villámvédelem 
   Hálózatra csatlakozás
Hálózatrendszerek 
Fogyasztói vezetékhálózat 
Fogyasztásmérőhelyek 
   Villamos gépek
Transzformátorok 
Egyenáramú gépek 
Szinkrongépek 
Aszinkrongépek 
   Épületvillamossági szerelés
Épületszerkezeti ismeretek 
Villamos szerelési anyagok 
Vezeték szerelési módok 
Kapcsolókészülékek 
Villamos rajz 
Világítási alapkapcsolások 
Fűrdőszobák szerelése 
   Vezérlés és szabályozás
Vezérlés 
Szabályozás 
   Mérés a villamos áramkörben
Mérőműszerek ismerete 
Műszer méréshatár bővítése 
Mérőműszerek használata 
Mérési jegyzőkönyv 
Mérőműszerek készítése házilag 
LETÖLTÉSEK 
   Megújuló energia
   Sebességmérés hazánkban
Traffipaxok fajtái 
Traffibox, forgalomellenőrzés 
Sebességkijelző táblák 
A VÉDA rendszer 
Mérőberendezések listája 
GPS alapú keresés 
TIVEDA mrbig jóvoltából 
TIVEDA továbbfejlesztése 1 
TIVEDA továbbfejlesztése 2 
Bejelentkezés
Belépés Regisztrálás


Felhasználók száma: 2140

Bejelentkezve:


Aszinkrongép
A háromfázisú aszinkronmotorok szerkezete:
1. állórész szerkezete: egymástól elszigetelt dinamólemezek, hornyolt vasmag, házban. A hornyokban háromfázisú tekercselés, általában mind a hat vég kivezetve.

2. forgórész két változat:
- csúszógyűrüs (háromfázisú tekercselés, csillag vagy delta, három egymástól elszigetelt tengelyre szerelt bronz csúszógyűrű, szénkefék)
- kalickás (a hornyokban vezető rudak Al v. Cu, a vasmag végén rövidrezáró gyűrűkhöz csatlakoznak.
Horonyalakjai: a, egykalickás b, kétkalickás c, mélyhornyú

Az aszinkronmotorok általában léghűtésűek:
- átszellőzött gépeknél a gép belsején keresztül,
- zárt gépek esetén az állórész felületén.
A háromfázisú aszinkronmotor működése
n1 - állórész forgó mágneses terének fordulatszáma
f1 - hálózati frekvencia
p - póluspár száma
n - forgórész fordulatszáma
n1=f1/p (fordulat 1s alatt)
Mm=k*Φ1*I2cosφ2 (a motorban keletkező nyomaték)
n < n1 (ha n=n1 megszűnik az indukció)
Az aszinkronmotor csak a szinkronnál kisebb fordulatszámmal képes üzemelni.
s - szlip (csúszás) (szinkron fordulatszámtól való eltérés)
S = n1-n * 100%
       n1
A szlip megmutatja, hogy a motor tényleges fordulatszáma hány százalékkal tér el a szinkronfordulatszámtól.
A szlip értéke névleges terhelésen 1 -10% (jellemző 4%)
Az aszinkrongépek üzemálapotai
- üresjárás;
- rövidzárás;
- terhelés.
Üresjárási állapotban a motor tengelyét nem terheli semmi, ekkor az állórész tekercseiben csak a mágnesmező fenntartásához szükséges nagyságú áram folyik.
Rövidzárási állapot az indításkor jön létre, ez az állapot azonban rövid ideig, addig tart, amíg a motor forgórésze forogni nem kezd. Ekkor a motor állórésze által felvett áram jelentősen csökken. Rövidzárást hozunk létre, mérési célra is. Ekkor a motor tengelyét nem engedjük elfordulni, az állórész kapcsaira szabályozott feszültséget kapcsolunk és a névleges áramerősségig, növeljük azt. A rövidzárási mérés adatai alapján kiszámíthatjuk a névleges feszültségnél fellépő zárlati áramot.
Terhelési állapotról akkor beszélünk, ha a motor az üresjárási állapot és névleges terhelhetőség közötti értékeket veszi fel. Miután az aszinkron motorok által meghajtott gépek terhelése is változik, ezért a motor terhelése is változik.
Kalickás motorok indítása
1. Közvetlen (direkt) indítás: a gép állórészét egyszerűen rákapcsolják a hálózatra. Az indítható motor nagyságát az áramlökés szempontjából a hálózat terhelhetősége határozza meg. (ipari üzemekben maximum 10kW-ig)
Ha a közvetlen indítás nem valósítható meg, akkor valamilyen áram-, ill. nyomatékcsökkentő módszert kell alkalmazni:
- az állórészre kapcsolt feszültség csökkentése
- a motor áramköri impedanciájának növelésével
2. Csillag-delta indítás: az üzemszerűen deltakapcsolású motor állórészét az indítás idejére csillagba kötik. Miután felgyorsult az üzemi fordulatszámra, az állórész tekercseit deltába kapcsolják.
Az áramcsökkenés arányában a motor nyomatéka is kisebb lesz: 3Mcsillag=Mdelta
Az indítás során a motor nyomatékának mindig nagyobbnak kell lenni a terhelő nyomatéknál.
3. Transzformátoros indítás: az indítás időtartamára egy transzformátor lecsökkenti a motor állórészére jutó feszültséget, miután a gép felgyorsul, teljes feszültséget kapcsolnak.
Az indítás céljára jól használható a takarék-kapcsolású transzformátor. A transzformátoros indítás előnye, hogy mind csillag-, mind delta-kapcsolású motor esetén alkalmazható.
4. Indítás vezérelhető félvezető eszközzel: a motorra jutó feszültséget ellenpárhuzamos tirisztorokkal csökkentik, majd fokozatosan a teljes értékére növelik.
5. Előtét-impedanciás indítás: a sorosan kapcsolt (egyforma) impedanciák növelik a gép áramkörének impedanciáját, ami korlátozza a motor áramerősségét.
Impedanciaként ellenállást vagy induktív reaktanciát (fojtótekercset) szokás alkalmazni.
Kétkalickás és mélyhornyú motorok indítása:
A szórt mágneses tér az alsó horony körül nagyobb (a külső horony szórt mágneses tere a légrésen keresztül záródik), ennek következtében az alsó horony induktivitása nagyobb, mint a felsőé. A horony keresztmetszete határozza meg az ellenállását.
Indításkor a motor forgórészében folyó áram frekvenciája 50Hz, ami üzemi fordulaton 1-3Hz-re csökken. Álló helyzetben az alsó horony szórási reaktanciája kb. húszszor nagyobb, mint az üzemi fordulaton.
Bekapcsoláskor a nagyobb reaktancia miatt az áram, döntő részben a nagyobb ellenállású, de kisebb reaktanciájú külső kalickában folyik: az áram kiszorul a külső kalickába.
Bekapcsoláskor a forgórész ellenállása nagyobb, mint üzem közben (az átmenetileg megnőtt ellenállás nagyobb indítónyomatékot eredményez)
A háromfázisú aszinkronmotorok fékezése
A motorral villamos úton hozunk létre fékező hatást
Fékezési módok:
- ellenáramú
- generátoros
- dinamikus

Ellenáramú fékezés: az állórész mágneses tere a forgórésszel ellentétes irányba forog. Gyakorlatban, az állórészhez csatlakozóhálózati fázisok közül kettőt felcserélnek.

Mfék fékezőnyomaték viszonylag kicsi, emellett a gép áramfelvétele a közvetlen indításkor fellépőnél is nagyobb. A fékezőnyomaték a motor megállásáig hat, ekkor azonban a gépet ki kell kapcsolni, mert különben ellenkező irányba kezdene forogni. Fékezéskor a rendszer mozgási energiája hővé alakul. A gyakori fékezés túlmelegedést okoz.
Generátoros fékezés: akkor jön létre, ha a gép fordulatszáma külső erő hatására az n1 szinkronfordulatszám fölé emelkedik. A gép generátorként energiát táplál a hálózatba.
Ez a fékezés megállásra nem, csak mozgás gyorsulásának megakadályozására alkalmas.
A gyakorlatban a motor állórészébe két, jelentősen eltérő pólusszámú tekercselést építenek be. Nagyobb pólusszámhoz kisebb fordulat tartozik, ezért megállás előtt nagyobb pólusszámra kapcsolják a gépet és ezzel a gép generátoros üzemmódba kerül.

Dinamikus fékezés: a motor állórészét lekapcsolják a hálózatról és két pontjára egyenfeszültséget csatlakoztatnak. A mágneses tér a mozgási indukció hatására a forgórész vezetőiben áramot indukál, amely Lenz törvény értelmében a mozgást igyekszik megszüntetni, azaz fékezi a rendszert. Az alkalmazott egyenfeszültséget úgy kell megválasztani, hogy az állórészben folyó egyenáram ne haladja meg a névleges áramát, (melegedés)
A dinamikus fékezés teljes megállásra nem alkalmas.
Egyfázisú aszinkronmotor
Az egyfázisú aszinkron gépek teljesítménye általában nem nagyobb 1,5-2 kW-nál és jellegzetes felhasználási területük a háztartásokban található.
Szerkezete: egykalickás forgórésszel készülnek és az állórész tekercselése kivételével szerkezetileg megegyeznek a háromfázisú motorokkal. Az állórész tekercselése kétfázisú.
Főfázis és segédfázis: a két fázistekercs mágneses tengelyei 90°-os villamos szöget zárnak be . Az állórészvasmag kerületének kétharmadát a főfázis, egyharmadát a segédfázis foglalja el.
Az egyfázisú aszinkronmotorok működése:
Ha a motort csak a főfázisával kapcsoljuk az egyfázisú hálózatra, az állórészben nem forgó, hanem lüktető (pulzáló) mágneses tér keletkezik. Ez az áram nem eredményez indítónyomatékot, a motor nem jön forgásba.
Ha a főfázisával a hálózatra kapcsolt motor tengelyét, külső erővel felgyorsítjuk, a motor nyomatékot fejt ki és felgyorsul a szinkron fordulatszám közelébe.
Annak érdekében, hogy a motornak legyen indítónyomatéka, már álló állapotban forgó mágneses teret kell a gépben létrehozni. Ezért készítik a gépet segédfázissal.
Az induktív jellegű Iff föfázisáramhoz viszonyítva a kapacitív jellegű segédfáziskör Isf árama 90°-ot siet, így alakul ki a forgó mágneses tér.
Mivel felgyorsulás után a gép már főfázissal is üzemképes, a segédfázist csak az indítás idejére kapcsolják be. Gyakori megoldás erre az áramrelés indítás.
A forgásirányát a segédfázis és a főfázis egymáshoz képesti bekötésének felcserélésével lehet megváltoztatni.
Az egyfázisú motor hátrányai:
- azonos teljesítmény esetén nagyobb méretű, mint a háromfázisú gép
- a háromfázisú gépnél rosszabb a hatásfoka
- a segédberendezések miatt (kondenzátor, áramrelé) miatt a háromfázisú motornál kevésbé üzembiztos.
Tulajdonos Kapcsolat A. SZ. F.