- primer tekercsre kapcsolt váltakozó feszültség:
- tekercsek menetszáma: N1, N2
- fluxus: Φ
U1=N1*ΔΦ/Δt
U1=N1*ΔΦ/Δt
a fluxus változás mindkét tekercsben azonos, ezért:
U1/U2=N1/N2=a (áttétel)
|
Az egyfázisú transzformátorok szerkezete |
- vasmag
- tekercselés (primer és szekunder tekercs) |
Vasmag:
- kis szĂ©ntartalmĂş, 3-4% szilĂciummal ötvözött vaslemez
- az örvényáramok csökkentése miatt lemezelés, lemezek vastagsága 0,35 mm-0,5 mm
- a lemezek vékony lakkréteggel szigetelve egymástól, szigetelő réteg vastagsága kb. 0,01 mm
A vasmag szokásos alakjai a képen látható.
Tekercselés:
- a tekercselés anyaga réz (legalább 99,9% Cu)
- a tekercselőhuzal szigetelése műanyagbázisú lakk (zománcszigetelés, vastagsága 0,02-0,04 mm)
- csévetestre sorokba tekercselik, sorok között szigetelés
A tekercsek elrendezése a képen látható.
|
|
A transzformátor üzemállapotai |
Transzformátor üresjárása:
- a szekunder tekercs áramköre nyitott, az áram nulla I2=0
- a primer üresjárási árama I1,0 az I1 névleges értékénél jóval kisebb (annak mintegy 2-12%-a)
- fázistĂ©nyezĹ‘ kicsi, cos φ=0,1 (erĹ‘sen induktĂv jellegű)
- nincs leadott teljesĂtmĂ©ny: P2=0 (a felvett teljesĂtmĂ©ny mind vesztesĂ©g)
- a felvett teljesĂtmĂ©ny: P1,0=P1tekercs+Pvas (P1tekercs=~0)
- a szekunder tekercsben nincs feszültségesés: U2= Ui (indukált fesz.)
A transzformátor terhelése:
- a szekunder oldalon fogyasztó zárja az áramkört
- az I2 áram csökkenteni igyekszik a fluxus változást, erre a primer oldali I1 áramerősség növekedésével válaszol (áramfelvétel arányos a terhelő árammal)
- az energia megmaradás elvĂ©bĹ‘l S1=S2 felĂrhatĂł: U1*I1= U2*I2 átrendezve: U1/U2=I2/I1
- Tehát egy meghatározott teljesĂtmĂ©ny átvitelekor a transzformátor áramai fordĂtottan arányosak a feszĂĽltsĂ©gekkel.
- a fázistĂ©nyezĹ‘ cos φ=1 (ha a terhelĂ©s ohmos)
- a transzformátorban keletkező veszteség: Pv= Pvas + P1tekercs + P2tekercs
- a transzformátor hatásfoka: η= 100*P2/P1=100* P2/(P2 +Pv)
- a hatásfok Ă©rtĂ©ke a nĂ©vleges teljesĂtmĂ©nytĹ‘l fĂĽgg:
70% Ă©rtĂ©k 1-10 VA teljesĂtmĂ©nyen
99% Ă©rtĂ©k 1-10 MVA teljesĂtmĂ©nyen
A transzformátorok rövidzárási üzemállapota:
- a terhelő impedancia Zt=0
- a szekunder kör I2zárlat áramerőségét csak a tekercs ellenállása, szórási reaktanciája és a rövidzár vezeték ellenállása korlátozza
- a primer áram is megnövekszik: I1zárlat =I2zárlat (ez az áram 10-30 szorosa a névlegesnek)
- a szekunder kapocsfeszültség U2=0
A drop, százalĂ©kos rövidzárási feszĂĽltsĂ©g: ε=100*U1zár/U1n U1zárlat=Udrop ha az I1zárlat=InĂ©vleges
|
Háromfázisú transzformátor |
A leggyakrabban előforduló vasmag, és tekercselés:
A vasmag téglalap alakú, egymástól elszigetelt lemezek, egymásra kerülő rétegek átlapolják az illesztéseket.
A tekercselés, tekercsek jellegzetes elhelyezése:
- hengeres elrendezés, általában a kisebb feszültségű tekercs van belül (mert könnyebb elszigetelni a vasmagtól)
- tárcsás tekercselés, az egyik tekercshez tartozó tárcsákat sorosan kapcsolják..
- hengeres és tárcsás kombináció.
|
|
|
Hűtési rendszerek
- Száraztranszformátorok
- Olajtranszformátorok (a transzformátor olajba merĂtve ĂĽzemel)
|
A háromfázisú transzformátor kapcsolásai
A primer tekercsek jelölése:
- kezdetei: 1U1, 1V1, 1W1
- végei: 1U2, 1V2,1W2
A szekunder tekercs jelölései:
- kezdetei: 2U1,2V1,2W1
- végei: 2U2, 2V2, 2W2
|
|
|
A kapcsolási módok megadása:
Pl. Dy5 (nagyobb vonali feszültséghez képest a kisebb 5-ször 30°-os fáziskésésben van)
|
A háromfázisú transzformátor veszteségei: |
A vasvesztesĂ©g az ĂĽresjárási teljesĂtmĂ©nyfelvĂ©tellel azonos
A tekercsvesztesĂ©geket a tekercsek ellenállásábĂłl számĂthatĂł:
P1tek=3*I21f*R1f P2tek=3*I22f*R2f
|
Egyfázisú transzformátor tervezése |
A transzformátor vasmagja kis szĂ©ntartalmĂş, 3-4% szilĂciummal ötvözött vaslemez (lemezek vastagsága 0,35-0,5 mm).
Ha a transzformátor hatásfoka η=80% (számĂtásban alkalmazott átlagĂ©rtĂ©k), akkor a primer Ă©s szekunder teljesĂtmĂ©ny közötti összefĂĽggĂ©s: P1=l,25*P2
- P2=U2*I2, több szekundĂ©r tekercs esetĂ©n a P2 Ă©rtĂ©k a maximális teljesĂtmĂ©ny Ă©rtĂ©k
A vasmag keresztmetszetének területe:
A=a*b (cm2-ben),
A=V * √ P1 (a P1 Ă©rtĂ©ke W vagy VA-ben számolva)
a vas minősége miatt az A értéke:
A=(l,l...l,6)√ P1
- a=b érték esetén a tekercs meneteinek hossza a legrövidebb (réz vezeték takarékosság)
|
|
|
1. vasmag számĂtása: P2 => P1 => A => a Ă©s b
2. tekercsek számĂtása
- az egy menetre jutó feszültség értéke:
n=K/A (menet/volt)
k=(55-60)+/-(5-10%)
A (a vasmag keresztmetszetének területe)
- a primer tekercs menetszáma: N1=n*U1
- a szekunder tekercs menetszáma: N2=n*U2
- a vezetĂ©k átmĂ©rĹ‘je: R=ρ*l/s, a gyakorlatban: s=I/j
I - az áram maximális értéke
j - az áramsűrűség, értéke j=(2..4) A/mm2
s - a vezetĂ©k keresztmetszetĂ©nek terĂĽlete s=ℼ *d2/4
- a vezetĂ©k átmĂ©rĹ‘jĂ©nek megközelĂtĹ‘ Ă©rtĂ©ke d=0,8 ℼ I
- Hasonló módon számoljuk ki a d1 (primer) és d2 (szekunder)
tekercsek vezetékeinek átmérőjét.
|
|