Vezérlés és szabályozás

	Bejelentkezés
	Belépés		Regisztrálás

Vezérlés			Vezérlések és szabályozások
Szabályozás

Vezérlések és szabályozások alkalmazása

Egy műszaki folyamat irányításán mindazokat a műveleteket értjük, amelyek a folyamat elindítására, fenntartására, megváltoztatására, illetve megszüntetésére szolgálnak.
Az irányítástechnika a műszaki tudományok azon ága, amely a folyamatirányítás elméleti törvényszerűségeivel és műszaki megoldásaival foglalkozik.
A folyamatirányítás - jellege szerint - vezérlés vagy szabályozás lehet.

Valamely folyamat vezérlése akkor kezdődik el, amikor az indítójel hatása végigfut a vezérlési rendszeren és a vezérelt berendezés a kívánt állapotba kerül.

A folyamatszabályozás során a folyamat valamely jellemzőjének érzékelése alapján kapott jel, visszahat a folyamatra és így a folyamat szabályozni kívánt jellemzője megváltozik.
A folyamatirányítás mindkét változata lehet kézi vagy automatikus.

A vezérlés és szabályozás fogalma, feladata, jellemzői

Kézi vezérlés esetében a szükséges indítójelet az operátor (személy) adja, illetve a vezérlési műveletet maga az operátor végzi el.

Az adott folyamat kézi szabályozásakor, a folyamat jellemzőjét ugyancsak az operátor érzékeli és avatkozik be a folyamatba. A beavatkozás célja a kívánt jellemző megfelelő értékűre való beállítása.
Önműködő (automatikus) a vezérlés, ha az indítójelet valamilyen kapcsoló elem (pl. kapcsoló óra) szolgáltatja. Az adott folyamat automatikus szabályozásakor, a szabályozni kívánt jellemző értékét, az érzékelő szerv érzékeli. Az érzékelés után a szabályozással, a folyamatjellemző értéke beáll.
Az irányítási művelet - a kézi és az automatikus vezérlés, valamint a szabályozás -egyaránt lehet:
- érzékelés, információszerzés az irányított folyamatról;
- kiértékelés, a kapott információ feldolgozása;
- rendelkezés, a kiértékelés alapján a döntés kialakítása;
- beavatkozás, a vezérelt berendezés állapotának, illetve a szabályozott jellemző megváltoztatása.

Az irányítási folyamat általános elvi felépítésének blokksémáját az ábrán láthatjuk.
Folyamatvezérléskor az információt nem a folyamatból merítjük.
Folyamatszabálvozáskor viszont az információ a folyamatból származik.
Kézi irányításnál a kiértékelést feltétlenül, a beavatkozást esetlegesen az ember végzi.
Automatikus az irányítás, amikor az irányításhoz sem emberi érzékelésre, illetve kiértékelésre, sem emberi beavatkozásra nincs szükség. A folyamatirányítási rendszer összetettsége alapján beszélhetünk egyedi gépek (műveletek), gépláncok (műveletláncok), géprendszerek illetve a folyamatok komplex irányításáról. Az egyedi és a komplex irányítás is lehet kézi vagy önműködő, illetve vezérlés vagy szabályozás. Mind gyakrabban ezek bonyolult kapcsolata.
A komplex irányítás - széles körben elterjedt - kézi irányítású változata a központi diszpécser-irányítás. Ennek során a különféle gépek állapotát és a folyamatok jellemzőit regisztráló jelzőberendezéseket és műszereket a diszpécserasztalra összpontosítják. A jelzőberendezések áttekintésével a kezelő (operátor) általános érvényű döntéseket tud kialakítani és a távvezérlésű beavatkozó szervek segítségével avatkozik be a folyamatok rendszerébe. Az önműködő komplex irányítás - tekintettel a számos berendezés, folyamat jellemzőire, valamint a kiértékelés hatalmas és a igen rövid időn belül elvégzendő műveleteire -számítógépekkel történik.
Az irányítástechnikai rendszerek tehát két nagy csoportra: a vezérléstechnikai és a szabályozástechnikai rendszerekre oszthatók.