Az áramköröket olyan biztonsági berendezésekkel kell ellátni, amelyek a megengedett legnagyobb áram túllépésekor az áramkört biztonságosan megszakÃtják, ezáltal a berendezést megvédi a károsodástól. A túlterhelés- és zárlatvédelem elÅ‘Ãrásait az MSZ 2364-430 és 2364-473, szabványok tartalmazzák illetve választják egymástól külön, azonban megengedi egyesÃtésüket is, ha a védelmi berendezés mindkét követelményt kielégÃti.
A túlterhelésvédelem alapvetÅ‘ követelménye, hogy a túlterhelési áramot még az elÅ‘tt az idÅ‘pont elÅ‘tt szakÃtsa meg, amelynél már beállna a védett berendezés károsodása. A szabvány szerint a vezeték minden olyan pontjára be kell épÃteni túlterhelésvédelmet, ahol a vezeték terhelhetÅ‘sége csökken (ez általában vezeték keresztmetszet csökkenés, de lehet anyagminÅ‘ség változás is rézrÅ‘l-alumÃniumra).
A kizárólag túlterhelésvédelmet szolgáló kikapcsoló eszközöknek nem okvetlenül szükséges zárlati áram megszakÃtására alkalmasnak lenniük, ha olyan zárlatvédelem van felszerelve amely az ilyen nagyobb zárlati áramokat rövidebb idÅ‘ alatt szakÃtja meg.
Túláram védelmi készülékek lehetnek:
- KismegszakÃtó
- Olvadó biztosÃtó
/A túláram védelmi készülékek részletes ismertetése a "Védelmi eszközök" menüpont alatt található./ |
A biztonsági szabályzat fontosabb elÅ‘Ãrásai a túláram elleni védelem kialakÃtására |
A berendezéseket zárlat elleni és -ahol a berendezés túlterhelhetÅ‘ségének a lehetÅ‘sége fennáll -túlterhelés elleni védelemmel kell ellátni. A túláram elleni védelmet úgy kell létesÃteni, hogy szabályos működése az elÅ‘Ãrások szerint eljáró kezelÅ‘személyzetet és környezetét még abban az esetben se veszélyeztesse, ha a kezelÅ‘személy túlterhelt, vagy zárlatos berendezést kapcsol be.
A túláram elleni védelmet kiválasztóan (szelektÃven) kell létesÃteni, vagyis zárlat esetén a hibahelyhez, túlterhelés esetén a túlterhelt berendezéshez legközelebb esÅ‘ védÅ‘készülék működjék.
A túlterhelés elleni védelem a túlterhelést okozó áramot olyan módon szakÃtsa meg vagy korlátozza, hogy a védett berendezés tartósan ne melegedhessen fel a megengedett hÅ‘mérséklet értéke fölé.
A túlterhelésvédelmet sohasem szabad a védett készülék névleges áramerÅ‘sségénél nagyobb értékre beállÃtani. A túlterhelésvédelmet szolgáló biztosÃtó névleges áramerÅ‘sségének kisebbnek kell lenni a készülék névleges áramerÅ‘sségénél.
A túlterhelés-védelemnek az üzemszerű indÃtási áramok esetén nem szabad működnie, mivel a rövid idejű túlterheléseket ugyanúgy ki kell állnia, mint a készüléknek. Abban az esetben, ha a készülék hosszabb ideig vesz fel indÃtási áramot (pl. nehéz indÃtású motorok), akkor a túlterhelés-védelem szerepét a nagyobb hÅ‘tehetetlenségű megoldások, vagy a lomha kiolvadási jelleggöbéjű olvadóbiztosÃtók tudják betölteni.
A túláramvédelem tervezésekor alapvetÅ‘ követelmény a biztonságos működés. A túláramot több túláramvédelemnek kell egyszerre érzékelni, Ãgy elérhetÅ‘, hogy a zárlat az egyik védelem működésképtelensége esetén is önműködÅ‘en lekapcsolódjék a hálózatról. Ha a hibahelyhez közel esÅ‘ védelem valamilyen oknál fogva nem tud működni, akkor az ezt megelÅ‘zÅ‘ védelem hosszabb idÅ‘ alatt és nagyobb fogyasztói kört kikapcsolva fogja megszüntetni a zárlatot.
Sugaras elosztóhálózatokba minden vezetékkeresztmetszet csökkenésekor túláram védelmet kell beiktatni. Az Ãgy létrejövÅ‘ szakaszos soros kapcsolásnak a névleges áramok szerint szelektÃv lesz. Hiba esetén a hibaforráshoz legközelebb lévÅ‘ védÅ‘eszköz kikapcsol.
Az olvadóbiztosÃtók  fontos jellemzÅ‘je  -kiolvadási jellegük  mellett -a megszakÃtó képességük. A biztosÃtó megszakÃtó képessége annak a legnagyobb független zárlati áramnak az értéke, amelyet adott feltételek mellett, adott feszültségen még meg tud szakÃtani. Az olvadóbiztosÃtók  a vezetékek védelmi elÅ‘Ãrásai és a fogyasztók, készülékek természete alapján választhatók ki. A vezeték védelmére szolgáló névleges áramerÅ‘sséget úgy kell megválasztani, hogy az alulról közelÃtse meg az adott körülmények között megengedett terhelést.
A többfázisú és többvezetÅ‘s rendszerek nulla és középvezetÅ‘jébe biztosÃtót vagy önműködÅ‘ megszakÃtót beiktatni tilos. A nulla vezetÅ‘be bekötött biztosÃtó kiolvadása esetén a fogyasztó két fázisvezetÅ‘ közé sorba kötve feszültség alatt marad. A villamos készü lékeket túlterhelés-védelemmel csak abban az esetben kell ellátni, ha túlterhelhetÅ‘k vagy a tápvezeték védelme a készülék védelmére nem alkalmas, és abban az esetben, ha a készülék névleges áramerÅ‘ssége a 6 A-t meghaladja. (Nem terhelhetÅ‘ túl pl. az ellenállás-fűtÅ‘test, a ventillátorok.) |
|
